Kopecký, Jan: Befejezetlen harcok. I. A színház a szocialista forradalomban - Korszerű színház 43-44. (Budapest, 1963)

III. Megtisztulás

terhétől - mint Odets.^ Megint mások nem ijednek meg és levonták az összes következtetéseket: átmentek a barikád másik oldalára és a maguk alkotómunkáját összekötötték a saját emberi sorsukkal - mint Nazim Hikmet. A jelen felteszi az izgalmas kérdést: Milyen lesz Arthur Miller drámairól alkotásának további fejlődése? A kapitalista világ mai legnagyobb drámairója színdarabjai többségében a lázadás határán mozog. Az egyikben - A salemi boszorkányokban - ezt a határt történelmi hasonlat keretében átlépte.A többi drámában, ahol áttétel nélkül beszél, megállt ezen a határon. Millernek az utóbbi évekből származó elméleti megnyilatkozásai is jelzik azt a fejlődést, amelynek messzemenő következményei lennének, ha a gyakorlatban gyümölcsöt hoznának: "Semmit sem értenek meg,ha nem értik meg a kapcsolatokat és

összefüggéseket."®^.... "A világot titkos rend irányitja.

életünk egyetí.en értelme, hogy felfedjük e rend lényegét. Az ember csak akkor lesz megelégedett, ha megtanul emberi módon élni, összhangban a törvényekkel, amelyek meghatározzák emberi természetét." A drámairó, aki hosszú ideig elutasította azt a véleményt, hogy színdarabjai tudatos társadalombirálatok lennének, ma a dráma értelmét olyan kérdések megválaszolásában látja, mint pl.: "joga van-e a társadalomnak, ha rossz ez a társadalom, kitartani saját élete végigélése mellett? Ugyanakkor azonban teljes tudatában van, hogy ez a "fennkölt tragédiák kérdése - és azok, akik a társadalomnak feltették ezt a kérdést, jól ismerik a megtorlás seprűjét is..." A kapitalista világban a drámának megvannak a mai Ibsen- és Csehov-követői. Gorkij-követő még nem akadt. Vajon Arthur Miller az lesz-e? Ezt kérdezi korunk attól a drámaírótól, aki azt mondta: "A drámától egy-7/ Cliffor Odets /19O6- / amerikai drámairó, szinigazgató. Társadalmi drámái közül .a nálunk is bemutatott Leftyre várva és a Golden Boy hiresek.

8/ A. Miller Istenek árnyal c. cikkéből. Harper’s Magazin 1958. auguszfc. /Szerző/- 84