Kopecký, Jan: Befejezetlen harcok. I. A színház a szocialista forradalomban - Korszerű színház 43-44. (Budapest, 1963)
II. A dráma drámája
gyei és az a hit, hogy az emberrel mégiscsak lehet valamit kezdeni, jelentkeznek Beckett Utolsó tekercs /La dernière Bande/ c. egyfelvonásosában: olyan ember monológja ez a mii, aki magnetofonszalagról idézi fel élete egyes momentumait és az adott pillanatban szembesíti önmagát azzal, aki volt és mindazzal, amit valaha akart. Szembetűnőbb ez a fejlődés Ionesconál: a Bér nélküli gyilkosban /Tuer sans gages/ és még inkább az Orrszarvúban /Einocéros/ eltért az anti-szinház elméletétől és olyan drámákat irt, amelyek már kezdik tudomásulvenni a konkrét világot és megpróbálnak - főként az utóbbi - valamiért konkréten is harcolni. Az Orrszarvúban a haladó kritika felfedezte, amint Elsa Triolet cikkei is bizonyítják a szerző politikai fordulatának jegyeit és a darabot antifasisztának minősítette.A színdarab csehszlovákiai bemutatója alkalmával, ráébredhettünk, hogy a szerző álláspontja távolról sem olyan egyértelmű, mint ahogy azt Triolet látni akarta: az orrszarvuság metafórája nem érint egyértelműen bizonyos politikai mozgalmat, nem irányul egybehangzóan a fasizmus ellen, hanem sokkal inkább az emberi egyéniség mindennemű korlátozása eilen. Ezért Ionesco jóakarattal antifasisztának, ellenkező esetben pedig, rosszakarattal, szocializmus-ellenesnek minősíthető. Mindenesetre az iró maga dönt hovatartozásáról:a politikai "kiállásra" mutató jelek feléje fordítják azok figyelmét,akik a szocializmus ügye számára meg akarnak nyerpi minden tehetséget. Az "anti-szfnház"párizsi csoportjának feloszlása tehát véglegesen felszámolta azt a teóriát,amely szerint a huszadik század első felének legmodernebb avantgardě-ját,a színházművészet uj korszakának kezdetét jelentette ez a csoport. Ne zavarjon bennünket, hogy epigonjai még beszélnek. A gyors lefolyású tüdővésznek, amely ezt az "avantgardě"-ot rekord idő alatt megölte, pozitiv következményei is vannak: megmutatta mindenkinek, maguknak a drámaíróknak is, hogy a dráma öngyilkossága és a színjáték abszurditása nem megoldás. A kutató előőrsöknek akkor van értelmük, ha a menet előretolt élét képezik, ha közvetlenül mögöttük jár a hadoszlop,amely kiküldte őket,és amellyel kapcsolatban vannak.- 74 -
