Kopecký, Jan: Befejezetlen harcok. I. A színház a szocialista forradalomban - Korszerű színház 43-44. (Budapest, 1963)

II. A dráma drámája

mert nem szabadok. Ezért elhatározta, hogy az államot hasz­nálja fel saját személyes szabadságának elérésére. Szabad­ság ott van, ahol az ember fölött senki sem uralkodik, sen­ki sem parancsol, illetve ahol az egyén uralkodik és paran­csol a többieknek. A saját magas császári-zsarnoki trónján kérlelhetetlenül és logikusan bebizonyítja, hogy a szemé­lyes szabadsága csak mások kíméletlen leigázásával érhető el. "Plexiüveg agya" kegyetlenséget kegyetlenségre, gonosz­­tettet gonosztettre halmoz, hogy szert tegyen az abszolút szabadságra! "Egyetlen eszköz van az istenek megközelítésé­re - épp oly kegyetlennek kell lennie, mint amilyen kegyet­lenek ők!" Caligula elérkezik az egyéni szabadság végső ha­táráig, és ott - ürességet talál! Undorodik önmagától és utolsó kétségbeesett monológjában saját tükörképe arcába vágja megvetését. A legmagasabbfoku szabadság egyúttal a legmagasabbfoku rabszolgaság, mert az üresség rabszolgasá­gát jelenti. Az ember, az élet, a világ, mindez együtt va­lami fantasztikusan abszurd dolog - Caligula utjának és Camus drámairól kísérletének végén ott a felismerés, hogy az egyenlőség is értelmetlenség: csupán egyetlen egyenlőség uralkodik, az emberi bűn egyenlősége, mert mindannyian ré­szesei vagyunk, mégpedig a létezés puszta ténye által.Ilyen Caligula legmélyebb igazsága a világról és az életről. És hiába kiált Camus hőse: "Hol csillapítható e szomjúság?" Mert nincs nagyobb szerencsétlenség az ember számára, mint megismerni a végső igazságot: hogy az élet értelmetlen. Jean Genêt számára az Erkélyben - az utóbbi évek egyik nagy sikere Londonban, New Yorkban és Párizsban -, a világ egyetlen gigantikus bordélyhéznak létszik, amelyben a csa­lás, a szenny és a megvesztegethetőség diadalmaskodik és ahol a világ fölötti hatalom ráadásul - az impotensek kezé­ben van. Durva, kegyetlen, de egyszersmind megsemmisitően erőteljes és borzalmas színdarab, amely egy olyan város kö­zepén játszódik, ahol a nép felkelt a zsarnokság elien. En­nek a városnak a központja a bordélyház, "az illúzió és él­vezet" virágzó háza, ahoi mindenki, akinek telik rá, meg­- 36 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom