Kopecký, Jan: Befejezetlen harcok. I. A színház a szocialista forradalomban - Korszerű színház 43-44. (Budapest, 1963)
IV. Harcok a holnapért
az ilyenfajta metaforával lehet megragadni a mai pillanat értelmét, tehát a történelmi dráma, az uj drámairásban úgyszólván elő sem fordul. Az erre irányuló legkomolyabb kísérleteket /Jaris Boleslavját, Topol éjféli szelét /Půlnoční vítr// ma a színpad gyakorlatilag elfelejtette, újak egyelőre úgyszólván nincsenek is. És mégis, mindenki számára világos, hogy Shakespeare vagy Brecht teljesen korabeli szerzők voltak, jóllehet a jelent többnyire történelmi öszszehaBonlitássál vagy fantasztikus drámai metaforákkal mutatták be. Hasonlóképpen járt el Tyl. A kaukázusi krétakör lényegesen maibb mint a Nagynéném - nagynénéd. holott az előbbi többnyire a legenda messzeségében játszódik, a kaukázusi hegyekben, a második pedig ma és itt, a legközelebbi faluban. A vígjátékkal és a nevetéssel szintén rosszul állunk a színpadainkon. Minden újonnan fellépő korszaknak ez a legnagyobb fegyvere - az ördögbe is! - berozsdásodott, még mindig nem tudjuk forgatni. Egy kiváló /Játék az ördöggel/ és néhány tisztes színvonalú komédia /Blažek, Karvas, Stehlík, Dietl, időnként Kohout vigjátékai/, a nevetés terén támasztott társadalmi igényeknek távolról sem felelnek meg, főként akkor, amikor a külföldi repertoárból sem tudnak a dramaturgiák úgy választani, ahogy az ember szeretné. Ha valaki ma például a Nemzeti Színházban szívből akar nevetni, forduljon Moliére-hez, Goldonihoz, vagy Klicperához. A korabeli komédiára irányuló kísérletek elégtelensége márcsak azért is érthető /Milan Kundera említette meg a Van-V cura-tanulmányában/, mert a humor hozzátartozik a cseh természethez - viszont hozzá tartozik az is, hogy kevéssé tiszteli azokat, akik művelik. A kritikák és a tanulmányok olvasásakor néha olyan érzésünk támad, mintha minden komor hajlamú embert azonnal komolyan vennének, mihelyt megfelelően borúsnak szinleli magát - de az a szerző, aki nevet, y mar eleve gyanús!? Haseknek az a szólásmondása, hogy "a szegény embernek szüksége van a szigorúságra”, átalakított változatban a kritikára is érvényes: kell a szigorúság a- 172
