Kopecký, Jan: Befejezetlen harcok. I. A színház a szocialista forradalomban - Korszerű színház 43-44. (Budapest, 1963)

IV. Harcok a holnapért

2. KORUNK HŐSE

A hegyek neheze mögöttünk van.Előttünk a síkság nehézségei tornyosulnak.

Brecht

/Hagyatékából/

A mai nemzeti drámairodalmunkat képviselő színdarabok túlsúlyban arra a kérdésre igyekeznek választ adni, tulajdonképpen milyen is korunk embere. Mi megy végbe ennek a forradalmi korszaknak az embereiben? Hogyan változnak az emberi kapcsolatok, milyen uj tulajdonságok jelentkeznek az emberben? Mi jelent ebből gazdagodást? Mi jelent szegényedést? Tulajdonképpen merre vezet az ut az uj, erkölcsösebb, szebb, emberibb élethez?

Egy szavunk sincs ez ellen. Ahol becsületesen, a megismeréshez való eljutás, az ismeretlen szárazföld szemrevételezésének és feltérképezésének őszinte vágyával teszik ezt az Írók, s ahol egyúttal tehetséggel is végzik - ott tisztességes és hasznos munkát végeznek a szocializmus érdesében. Tudjuk, hogy a fejlődésnek ezt a fokát nem lehet átlépni, azt is tudjuk, hogy addig nem juthatunk előbbre - bármennyi ideig kell is egy helyben időznünk - amig ezekre a kérdésekre végleges választ nem adunk. Az anyagi bőség csupán előfeltétele az emberi boldogságnak, de még nem maga a boldogság: ahová a gazdaságtan nem juthat el, oda éppen a művészetnek kell lebocsátania a maga szondáit. Azok a színdarabok, amelyek jelentőségéről és helyéről az előző fejezetben beszéltem, még sokáig nem vesztik el jelentőségüket, hiszen a kulturforradalom nem megy vezérlő pálca alapján- 124 -