Kopecký, Jan: Befejezetlen harcok. I. A színház a szocialista forradalomban - Korszerű színház 43-44. (Budapest, 1963)

IV. Harcok a holnapért

ra,mint az U.i harcosok támadnak /Vstanou noví bojovníci/-^, a Gyilkos árok /Mordova rokle/,a Duchcovi viadukt.^ az Eskü /Přísaha/,8/ a Karhan köszörűs brigádja.^

Az 1953-as pénzreform körül kulmináló szinházi válsággal és a Pártnak a kulturális kérdésekről hozott határozatával, megkezdődik a második időszak. Az első időszaktól nem választja el semmiféle záró gát,dialektikusán összefügg vele.

A társadalomban ellentmondások jelentkeztek, ezekre a művészet nem válaszolt. Wem látta, vagy nem akarta meglátni őket. így volt ez a drámában is - a kivételektől eltekintve: pl. Kohout Jó ének /Dobrá pisen/ fanyar Honzójában és Stehlik darabjainak részleteiben megtaláljuk az ellentmondások jelzéseit. Gyorsan feléled ezekkel az ellentmondásokkal szemben a tegnap sikere is, pl. a Románc Oldrichról és Bozenáról'''^ c. idill, de ellentmondásba kerül az élettel, s a közönség cserbenhagyja ezeket a darabokat, mihelyt megszűnt újszerűségük, vonzóerejük, főként ama rétegek számára, amelyek ez idő tájt kezdtek rendszeresebben szinnázba járni. Erre az állapotra a kritikai és analizáló darabok hulláma válaszol. Ennek a hullámnak a kezdetét Jelinek Botrány a képtárban /Skandal v obrazárně/ c., a D 34-ben először kísérleti előadás keretében bemutatott darabja jelenti. Nagy közönségsikere azonban a szinház és az egész idény legjátszottabb darabjává tette.

Ebben a megközelitőleg öt évig tartó időszakban - mialatt a társadalom a XX. kongresszus szellemében alakult és túljutott a magyarországi ellenforradalmi puccskísérleten

5/ Zápotocký-Nesval drámája. 6/ Miroslav Stehlik drámája. 7/ Vojtech Cach müve.

8/ Jaris Milan drámája.

9/ Vašek Kana Írása.

10/ Drda színmüve.- 108 -