Craig, Gordon: Hitvallás a színházról - Korszerű színház 42. (Budapest, 1962)
Kulcs az életemhez
Haveis voltak a mestereim; az első mutatta meg nekem, hogy hogyan tartsam a fametsző szerszámot és a dúcot, hogyan véssem emezt azzal és hogyan ne vágjam meg a kezem, ha megcsúsznék; a másik, hogy hogyan készítsem elő a sárga- vagy vörösréz lemezt a karcolásra, hogyan kaparjam le róla a fekete réteget és hogyan marassam be az egészet sav ás viz fürdőjében.A fametszést ilyen alkalmi módon 1893-9^-bec Denhamben tanultam meg; a rézkarckészitést 1907-ben, Firenzében. De rajzolni sohasem tanultam és ez a két jó barátom, aki elvégezte ezeket az iskolákat és olyan kitűnően tudott rajzolni és festeni, sohase kérte számon merészségemet: hogy fametszéshez és rézkarcokhoz kértem segítséget, mielőtt rajzolni tudtam volna. Hiába, a festők a legkedvesebb emberek az efféle és a legtöbb dologban - mindig segitenek, legalábbis én igy találtam. Az Írók viszont nem látszanak túlságosan segítőkésznek, hogy megmondják, miképpen győzedelmeskedj a nehézségeid felett. Csak Írsz és gondolkozol, hogy mit csinálj. Nem kapsz olyan választ, amely igazán segítene. Azt kérdezik, mi indított- arra, hogy abbahagyjam színházi munkámat és másnak a tanulmányozásához kezdjek. Nos, az egyetlen dolog, amit a színházban abbahagytam /és azt is csak fokozatosan/, a színjátszás volt. és ennek során kezdtem észrevenni, hogy a színjátszás mellett még nagyon sok tennivaló van a színházban. Festés, rajzolás, sőt vázlatkészítés; aztán ott a tánc, és az ének. Sok muzsikát hallottam én ott, tehát feltételeztem, hogy az is a színházhoz tartozik. Aztán ott volt az irás. Egyszerre csak rádöbbentem, hogy a darabokat Írják. Már elfelejtettem, hogy ez pontosan mikor történt; minden esetre végtelenül elcsodálkoztam rajta. "Szövegkönyv - hat penny." Ezt kiabálták minden szinház bejáratán kivUl, de belül - a színpadon - csak ritkán kaptunk szövegkönyvet. A szerepeinket kaptuk meg, amelye ; csak iászei voltak a szövegnek, részletei a darabnak, esetleg csak a darab egy jelenetének. 29
