Craig, Gordon: Hitvallás a színházról - Korszerű színház 42. (Budapest, 1962)

Kulcs az életemhez

Még emlékszem rá, amikor Martin Harvey"1^ évekig habozott, hogy meghivjon-e rendezni egy darabot a számára - amely esetben ez azt jelenthette volna, hogy vele. Habozott és inkább egy bizonyos Max Reinhardtot - német vagy osztrák - hivott meg, hogy rendezze meg vele az Oidipust. Aztán meg volt lepve, mert később, amikor felkért, hogy csináljam meg vele a Haaletet a Covent Gardenben, azt mondtam, nem vállalom, de a tanítványaim bármelyike megcsinálja. Három is volt olyan, aki Aözös erővel/ könnyen túlszárnyalta volna a Reinhardt-féle produkciót.

Az angoloknak ez a pokoli habozása gyakran tönkreteszi a hazai szinpjdi munkánkat... Nyilvánvaló, hogy a szinpadi munka során sok mindent nagyon meg kell fontolni, de ha azon már túl van az ember, ha a terv ától-cettig kész, akkor el kell végezni a munkát és akkor a legjobb? teljes gőzzel előre. Nem kapkodva - nem nekiszaladva - csak gondos gyorsasággal.

Emlékszem, hogy amikor a legjobban játszottam, mindenről megfeledkeztem. A könyvek is, hacsak nem időtöltés céljából - a színpadról való kikapcsolódásért - utamban voltak. Sépek? Az egész Nemzeti Képtár haszontalanná vált - kivéve, ha egy bizonyos jelmezre volt szükségem és azt az igazit is nehezen találhattam meg a képekkel teli húsz nagy teremben. A zene? Épp csak hogy tetézett; de arra nem jutott' idő, hogy megállják és meghallgassam. Társalogni - isten őrizz. Nem: némi tisztességes mesterségbeli megbeszélés - igen; de semmi más. És mondhatom, hogy a feladatra irányuló ilyen vak koncentrálás a legjobb dolog, amit egy szinész tehet.

^Sir John Martin Harvey /1863-1944/ angol szinész és rendező Henry Irvingnél kezdte pályáját, utána számos londoni színházat Igazgatott.

14