Craig, Gordon: Hitvallás a színházról - Korszerű színház 42. (Budapest, 1962)

A színház művészetéről

lyeket a szemen át, de nem szemmel lehet látni, a Mozgás cso­dálatos és isteni ereje révén» Mert van egy dolog, amelyen az ember még nem tudott urra lenni, egy dolog, amelyről az ember nem is álmodta, hogy sze­retettel várja közeledését; egy dolog, amely láthatatlan és mégis mindig vele együtt jelenvaló. Vonzása fenséges, vissza­húzódása gyors; valami, ami csak az igazi emberek közeledésére vár, felkészülve, hogy az összes földöntúli körökön át együtt zúgjon velük - a Mozgás. Valamiképpen általánossá vált nézet, hogy igazságokat csak a szavak segítségével lehet feltárni. Még Kína bölcsesége is úgy tartja: "A szellem igazsága mély és széles, kiválósága végtelen, de megértése nehéz. Szavak nélkül lehetetlen volna kifejteni tanításait; képmások nélkül nem lehetne feltárni formáját. Szavak magyarázzák meg a kettő és a hat törvényét, képmások ábrázolják a négy ás a nyolc viszonyát." Nem mélyér­­telmü ez, végtelen, mint a tér, minden összehasonlításon túl gyönyörű? Hát az a térben lakozó végtelen és csodálatos dolog, ame­lyet Mozgásnak neveznek? Hangokból szűrték le a csodáknak azt a csodáját, amelyet Muzsikának neveznek. A muzsikáról úgy le­het beszélni, mint ahogy Szent Pál a szeretetről szólt. A zene is teljes szeretet; magában foglalja mindazt, amiről Pál a szeretetről szólván beszél. "Hosszutürő és kegyes; nem fuval­­kodik fel, nem cselekszik éktelenül; mindent hiszen, mindent remél" - mert végtelenül nemes. És mint egyik szféra a másikhoz, úgy hasonlit a Mozgás a Muzsikához. Szeretek emlékezni rá, hogy minden a mozgásból született, még a muzsika is; és szeretek arra gondolni, hogy a mi legmagasabb tisztességünk: szolgálni a legmagasabb erőt - a mozgást. Hiszen láthatjátok, hogy a szinház /még a szegény, megzavarodott és vigasztalan szinház is/ milyen szoros kapcso­latban van a szolgálattal. Minden ország szinháza, a keleté és 99 ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom