Tairov, Alekszandr: Színház béklyók nélkül. Egy rendező feljegyzései - Korszerű színház 41. (Budapest, 1962)
A színpadi atmoszféra
Az általam felvetett problémát nem oldják meg sem a különféle technikai előkészületek, sem pedig a fény aktiv beavatkozása a cselekménybe. A fény szerepét a színpadon még távolról sem méltányoljuk eléggé és a benne rejlő szellemeket mind a mai napig nem szabadítottuk ki a hermetikusan elzárt villanylámpákból. A Thamyrasz Kitharedész munkálatai alatt megismerkedhettem a fény varázslójával,csodálatos titkok ismerőjével, aki az igazi művész nagylelkűségével, szivesen avatott be ezekbe a titkokba. Zalcmar: festőről beszélek. A Kamara Szinház színpadán megkezdett részkisérletei é3 csodálatos rendszerének alkalmazása a ?hamyrasB Kitharedész makettjén féljethetetlen pillanatokat szerzett nekünk. A színpadi doboz, amely csaknem elkerülhetetlen temetőjévé vált oly sok kísérletnek, néma aíéltságban tárult ki a makettet megtöltő hatalmas fénynyalábok előtt.A falak már kezdtek elmosódni és a fény áradó atmoszférája - az emelő legkisebb nyomásának engedelmeskedve - megváltoztatta színezetüket. Sajnos, a háború, a technikai berendezések háború okozta hiánya és külföldről való beszerzésük lehetetlensége megakadályoztak bennünket abban, hogy Zalcman rendszerét alkalmazhassuk. Az a kevés, amit a meglévő eszközökkel a Thamyrasz Kitharedész előadásaiban elérhettünk, csak gyönge visszfénye volt rendszere ragyogásának. De nem adtam fel a reményt, hogy a megszakadt kísérleteket első adandó alkalommal tovább folytassam és akkor majd, azt hiszem, sok minden, ami ma még lehetetlennek tűnik, szép és örömteli valósággá válik. Már mondottam,hogy a tervezőművész a színpadi atmoszféra megformálásánál a rendező természetes segítőtársa. Antulov, remélem, időközben már maga ia belátta, mennyire- 85 -
