Tairov, Alekszandr: Színház béklyók nélkül. Egy rendező feljegyzései - Korszerű színház 41. (Budapest, 1962)

A színpadi atmoszféra

Amikor valóban stilushü garnitúrákat állítottak a színpadra, amelyek mint ilyenek tökéletes műalkotások voltak, még akkor sera tudta elkerülni a naturalista szinház a valódi empire és a színészek "élethűen" festett arca közötti művészi ellentétet.

Arról már nem is beszélek, hogy minden rendezésnek, amint hogy minden más műalkotásnak is, saját világát újra kell teremtenie, és hogy még a színpad számára alkotott empire is más kell hogy legyen, mint az egyéb célra megalkotott empire. Ha az empire adott előadás viszonyai között, eredeti művészi valóságra törekszik, eredménye valamiféle esetlegesség lesz,

Még esetlegesebben hatnak a színpadon mindazok a formák, amelyeknek dombokat, magaslatokat, hegyeket kell ábrázolniuk, bármilyen hiven szeretnék is lemásolni az 1/ 2/

Elbrusz , a Kazbek vagy valamelyik Pyreneus-csucs valódi formáéi.

A művészet nem azonos a természettel.

"Nem ismerek egyetlen igazságot sem a művészi hazug-1/ság igazságán kivül" - mondja Gauguin. '

Számunkra közömbös, hogy ez vagy az a hegy az évezredek folyamán az atmoszférikus nyomás és más jelenségek hatására éppen ilyen formát és nem másfajta formát öltött.

Én, a színpad alkotója, behatolok a látható jelenségek belsejébe, és a világ kialakulásának csodálatos folyamatából kiveszem azokat az ősi kristályokat, amelyeknek teremtő összhangja magában őrzi művészetem derűjét és hatalmát.

Ezek az ősi kristályok a geometriai alapformák. Ők szolgálnak nekünk anyagul a színpad felépítéséhez.

Csúcs a Kaukázusban /5633 m/

2/

' Csúcs a Kaukázusban /5047 m/

Gauguin, Eugène-Henri-Paul /1848-1903/ nagy franoia festő.- 76 -