Brecht, Bertolt: Epikus dráma - epikus színház - Korszerű színház 40. (Budapest, 1962)

Elidegenítési effektusok a kínai színművészetben

- 53 -Y—effektust kínál nézőikből is kiváltják. Ami azonban még sokkal nehezebb: nem zavarhat az sem hogy amikor a kinai művész a titokzatosság hajmását kelti, láthatóan egyáltalán nem óhajt bennünket a titokba beavatni* A természet /különösen az emberi természet/ titkait saját titkaként őrzi; amikor a természeti tüneményt bemutatja, nem enged számunkra betekintést, hiszen áltöneményt létrehozó természet sem enged még betekintést az o számára* Egy kezdetleges technikának, a tudomány egy ó'si fokának művészi kifejezése előtt állunk* A kinai művész a maga V—effektusát a mágia tanúságaiból meriti* A "hogyan történik" sem’ titokzatos, a tudás még a varázslói fogások tudása, kevesek kezében van, akik gondosan őrzik és titkaikból hasznot húznak| azonban mégis,már itt is, beleavatkoznak a természeti történésbe-,a tény, hogy "meg tudják csinálni", kérdéseket szül, és a jövőben a kutató, aki a természeti történéseket"érthetővé, irányithatóvá és földivé akarja tenni, először, hozzájuk hasonlóan, mindig olyan álláspontra helyezkedik majd, amelyről, a természeti történések titokzatosnak, érthetetlennek és kormányozhatatlannak tűnnek; a csodálkozó magatartását (ölti fel, és a V-effektust alkalmazza* Nem matematikus az, aki a "kétszer kettő" négy" formuláját magától értetődőnek látja., de nem matematikus az sem,aki ezt a formulát nem fogja fel. Az az ember, aki a kötélen függő lámpát először szemlélte ^odálkozássei és azt, hhgy himbálózik és azt, hogy éppen igy himbálózik és nem másképpen, nem magától értetődőnek tekintette, hanem felettébb különösnek - az az enter e -meglátással nagy mértékben .7^7^-ehH k«r»»n * ahhoz, hogy a jelenséget megértse és ezért irányítani tudja* És most nem szabad egyszerűen felkiáltanunk, hogy az itt javasolt magatartás illik a tudományhoz, de nem úgy a művészethez.