Brecht, Bertolt: Epikus dráma - epikus színház - Korszerű színház 40. (Budapest, 1962)

Az epikus színház közvetett hatása

- 28

videbben exponálja ^magát, például úgy, hogy egyszerűen közli: En vagyok ennek a falunak a tanitójaj a munkám nagyon nehéz, mert túl sok a növendékem stb. De mindazt, ami lehetséges, először lehetségessé kell tenni és ezen a téren művészi tudásra van szükség. A beszédmódot és a gesztusokat gondosan kell megválasztani és ügyelni, hogy nagyszabású formát kapjanak. Mivel a néző érdeklődését kizárólag az alakok magatartására irányítjuk, a mindenkori gesztusnak, esztétikai nyelvén szólva, jelentékenynek és tipikusnak kell-lennie. A rendezésnek mindenek előtt történelmi szemléletre van szüksége, Az a kis jelenet például, amelyben Vlaszova élete első közgazdasági leckéjében részesül, korántsem csak Vlaszova életének egy epizódja, hanem történelmi esemény: a kizsákmányoltak, a nyomor irtózatos

szorításában, gondolkodni kezdenek. Felfedezik nyomoruk okait. Az ilyen tipusu darabok érdeklődése olyan mértékben összpontosul a folyamatként ábrázolt élet fejlődésére, hogy teljes hatásukat tulajdonképpen csak második megtekintésük alkalmával fejtik ki. Az alakok bizonyos mondásait a néző'csak akkor fogja fel teljes súlyúkban ha már tudja, hogyan beszélnek majd ezek az-- alakoka későbbiek folyamán. Ezért az eseményeknek és a mondatoknak olyan markáns formát kell adnunk, hogy belevéáődjenek az emlékezetbe.

Súlyos művészi feladatokról esett itt szó és színházainkat nem csüggeszthetik el a kezdeti kudarcok vagy félsikerek sem. Ha megjavitjuka művészi termelés szervezetét, ha sikerül megóvni a színházról alkotott elképzelésünket a megmerevedéstől, ha technikánkat fejlesztjük és rugalmassá tesszük, egyszóval, ha tanulnnk, akkor