Brecht, Bertolt: Epikus dráma - epikus színház - Korszerű színház 40. (Budapest, 1962)

Az epikus színház közvetett hatása

- 12 -AZ. EEIKUS'SZÍNHÁZ KÖZVETETT HATÁSA Megjegyzések az Anyához

Az Anya cimü íszinm\l, -amply a tandrámák s'il-» - lusában Íródott, de színészeket igényel, az antimetafizikus, materialista.nem-ariaztotelészi dramaturgia egyik terméke. Ez a dramaturgia korántsem él annyira meggondolások nélkül a néző önmagát átengedő heleérzésével,mint az erisztotólészi és lényegesen más álláspontot foglal el bizonyos pszichikai hatásokkal kapcsolatban is, amilyen, például a katarzis. Mint ahogy nincs szándékában hősét úgy kiszolgáltatni a világnak, mint megfellebbezhetetlen végzetének, éppúgy nem törekszik arra sem, hogy a nézőt szuggesztiv-szlhháá’élmény zsákmányává tegye. Ez a dramaturgia arra törekszik, hogy a nézőt pontosan meghatározott gyakorlati magatartásra tanítsa, amely a világ megváltoztatására irányul; következésképpen már a színházon belül is alapvetően más magatartásra kell szoktatnia, mint amiben felnőtt. Az alábbiakban néhány olyan módszerről esik szó, amelyet az Anya 1932-es berlini és 1935-ös New York-i előadásán alkalmaztak.

Az epikus színpad közvetett hatása.

Az Anya első előadásán a színpad ^/Caspar Neher díszlete/ tudatosan nem keltette semmiféle valós helyszin látszatát; hogy igy mondjuk, maga is állást foglalt az eseményekhez, idézett, elbeszélt, előkészített és emlékeztetett. Szűkös ajtó, butor, stb..jelzései csak a játékban résztvevő tárgyakra szorítkoztak, azaz olyanokra, lamelyek nélkül a cselekmény egyáltalán nem, vagy más képpen zajlanék le. Berlinben a gyors változáso-