Brecht, Bertolt: Epikus dráma - epikus színház - Korszerű színház 40. (Budapest, 1962)

Egy régi kalap

- 113 -Szemmelláthatóan ennek a másiknak is voltak bizonyos előnyei, csakhogy ezek az előnyök nem az eló'zó' hátrányéit pótolták. Minden bizonnyal ezért volt a választás oly végtelenül nehéz. A kopottságnak árnyalatai vannak,amelyeket a kényelmes szem nem láthat? az egyik kalap újkorában talán drága volt, de most mág nyomorúságosabban festett, mint a másik. Vajon Pilch kalapja egykor drága volt—e, vagy legalábbis drágább, mint az a másik? Vajon mennyire lehet kopott Pilch kalapja? Kimélte-e Pilchs lecsúszása közben; volt-e abban a helyzetben, hogy kimélhesse?Vagy éppenséggel olyan kalapról van szó, amelyet 'a hajdani jobb idó'kben egyáltalán nem is hordott? Mikor múltak el tulajdonképpen ezek a jobb idó'k? Milyen soká tartott egy kalap?Gallért hem visel, ezt egy álmatlan éjszakán már megállapította, a piszkos gallérnál jobb, ha egyáltalán nincs gallér /szent isten,tulajdonképpen igaz-e ez?/,mindegy, ezt már eldöntötte, nyakkendó't még visel, ebben is megállapodott magával, de milyen legyen a kalap? Láttam, hogy behunyja a számét, mintha állóhelyében elaludt volna..Még egyszer átvizsgálta magában a lecsúszás minden stádiumát,egyiket a másik után. Aztán újra kinyitotta szemét és látszólag minden döntés nélkül mechanikusan fejére tette a kalapot, mintha tisztán empirikus módon igy próbálná ki a hatást, aztán tekintete ismét a mellette fekvő másikkalapra esett.Utána

nyúlt, és hosszú ideig, az egyik kalap a fején, a másik a kezében, igy állt ó', a művész^ kétségektől dúlva, vadul kutatva élményei között, gyötörve a szinte csillapithatatlan vágytól,hogy meglelje az egyetlen utat, ahogyan alakját ábrázolhatja; négy színpadi perce alatt az alak teljes sorsát, valamennyi tulajdonságát, egy darab életet. Mikoj? újra felé néztem, a fején lévő' ka-