Brecht, Bertolt: Epikus dráma - epikus színház - Korszerű színház 40. (Budapest, 1962)

A dialektika a színházban

B : A! szándék minden esetre az, hogy valamilyen könnyen szállítható fájdalommal fizessenek ki bennünket*, olyan fájdalommal, amelyet károsodás nélkijl lehet leválasztani saját indítékáról, hogy1 egy más inditék rendelkezésére bocsássák. A mü tulajdonképpeni történése úgy tűnik el, mint egy jellegzetes izü, ravaszul ha - bárt mártásban a hús.

P: Jó, elismerem, hogy Gottsched dit, csakugj«, , mint Cicero, barbár elveket vall .Horatius azonban nem kölcsönvett érzelemre gondol, hanem,.igazira; olyan érzelemre, amelyet az ábrázolt esemény vált ki.

W: Miért mondja azt, hogy "ha azt akàrodÿ Hogy sirjak..." /Si vis me flere/? Azt akarja, hogy addig tapossanak leltemen, amig a "felszabadító" könnyek eló' nem buggyannak? . Vagy- olysin események látványában akar részeltetni, amelyek úgy ellágyitanak, hogy megtalálom az utat a humánus magatartáshoz?

P; Miért ne lennél erre képes, ha végignézed egy ember szenvedését és részvétel érzel iránta? .

Ws Mert ehhez tudnom kell azt is, miért szenved. Gondolj Pólusra. Meglehet, hogy a fia gazember volt. Ettó'l 5 még szenvedhet; de miért szenvedjek én is?

Ps Ezt ellenőrizheted azon az eseményen, amelyet a színpadon eljátszott és amelynek a maga fájdalmát' rendelkezésére bocsátotta.

I 0 —.

W: Ha, ugyan hagyja. Ha nem kényszerít rá, hogy mindenképpen éljem bele magam fájdalmába, amelyet mindenképpen tovább akar adni nekem.- 101 -