Brecht, Bertolt: Epikus dráma - epikus színház - Korszerű színház 40. (Budapest, 1962)

A dialektika a színházban

97 dező elmagyarázta Brechtnek alapkoncepciója né­hány részletét. A darab egy polgármesteri hivatal főhe­­lyiségében és egyik szomszédos szobájában ját­szódik» Mikor a rendező' elmondotta, hogy a szín­pad közepén kis asztalt akar felállítani, amely­nél a parasztok egymás után látnak vendégül egy kereskedó't, aki együttműködik a japánokkal és a helyó'rség egyik* vezető tisztjét, B. felhívta rá figyelmét, hogy akkor ezek háttal ülnének a be­járati ajtónak - ennek pedig olyan környéken, ahol nem nézik okét jó szemmel,aligha örülnének. A rendező ezzel rögtön egyetértett, de tétová­zott, hogy az asztalt arrétb helyezze-e,hisz en akkor színpadi tere elvesztené egyensúlyát, mi­vel a másik oldalon csak a ritkán játékban lé­vő' szomszédos helyiség állna! "Ahá, a díszlet te­hát hibás!” .- mondotta B., feltámadt érdeklődés­sel. "Feltétlenül szüksége van mindkét helyiség­re? Nem lehetne a szomszédos helyiséget csak o­­lyankor felépíteni, amikor szükség van rá, agy* hogy a parasztok spanyolfalat állítanak fel?" A rendező elmagyarázta, hogy ez miért lehetetlen. /B.. részt vett az elemző próbákon, de mikor a rendezésre került a sor, mindenről, amit a mü elolvasása vagy feldolgozása nyomán tudott, meg­feledkezett, és "hagyta, hogy a történet lebo­­nyolódásá a meglepetés erejével hasson rá-!,,/ rtRendberi van - mondta B.-, akkor a szomszédos helyiséget élettel kell megtöltenünk. Olyan cse­lekményre van szükségünk, amely összefügg a főcselekménnyel és valami következménnyel is jár. Mit'*lehetne csinálni abban a szobában, ami a tervezett csempészés érdekét szolgálná? Erről jut eszembe egy másik hiba, A partizán cselből azt állítja, hogy a Nyolcadik Hadsereg megtámad­ja a falut; ily módon akarják ugyanis a parasztdc

Next

/
Oldalképek
Tartalom