Nyemirovics Dancsenko, Vlagyimir: Az igazság színháza - Korszerű színház 38-39. (Budapest, 1962)
A Moszkvai Mindenki Számára Hozzáférhető Színházról
egész moszkvai közönség bizonyíthatja majd,araikor a Moszkvai Mindenki Számára Hozzáférhető Szinház mér elkezdte munkáját, akár csak bérelt épületben is. Közepes méretű épületre van szükség. Az olcsó szinházak vállalkozói szinte mindig a nagy méreteket részesítik előnyben azzal a szárútással, hogy az ünnepi előadásokkal fedezzék a szinház kiadásainak jelentős részét. Anyagi szempontból ennek természetesen megvan az alapja. Egészen másként kell tekinteni az ügyet művészi szempontból. Egy drámai színháznak elvből nem szabad túlságosan nagynak lennie. Nagyon tágas teremben a hatás mindig szétfoszlik. Az olyan szinházak, mint Szolodovnyikové, sokkal inkább alkalmasak nagy zenés és tündérjáték előadásokra,mint drámai produkciókra. A művészi hatásnak pedig vezető motívumnak kell lennie a Moszkvai Mindenki Számára Hozzáférhető Szinház munkájában. Nem az a fontos, hogy a szegényebb embereknek lehetővé tegyék, hogy általában színházba járjanak, az a fontos, hogy csekély pénzért a művészi élmény befogadásának mindazokat az előnyeit megkapják, amelyeket a tehetősebb ember megkap a drága színházban. Minden nap kell előadást tartani. Az első évet kivéve, egy idényben mintegy-kétszáztiz előadást kell tartani. A jegyáraknak meg kell felelniük nagyjából a Kis Szinház és a Kors Szinház délutáni helyárainak, azaz 2 rubeltől lefelé lo kopejkáig. Emellett a szinház vezetőségének meg kell adni azt a jogot, hogy hetenként egyszer felemelt helyáru előadást tartson és hetenként egyszer /ugyancsak felemelt helyárakkal/ jótékonycélu előadást - elsősorban a moszkvai városi segélyintézmények javára. ünnepnapokon az esti előadásokon kivül délutáni előadásokat is kell tartani, ezek jegyeinek bizonyos részét ingyen kell kiosztani a városi és a vasárnapi iskolái; növendékeinek.
