Nyemirovics Dancsenko, Vlagyimir: Az igazság színháza - Korszerű színház 38-39. (Budapest, 1962)
Az önkritika zsenije (bevezető)
/1911/, Szaltikov-Scsedrin Pa^frin /191*/» *ár ■*«» ez « felsorolás is mutatja, hogy Eyemirovics-Dancsenko ebben as időszakban ses mondott le haladó politikai és művészeti nézeteiről, s a színházat változatlanul szószéknek, a nép Jogaiért vivott harc fegyverének tekintette. Ez az időszak azonban tele volt ellentmondásokkal a Művész Szinház és személy szerint Nyemirovics-Dancsenko életében is. A forradalom bukása pesszimista következtetésekre vezette az orosz értelmiség Jelentős részét, s ezek alól a hatások alól Syemirovics-Dancsenko sem tudta kivonni magát. Leonyid AndreJav és Szemjon Juakevics pesszimista darabjainak bemutatása és a Dosztojevszkij Karamazov testvérek cimü regényéből készült dramatizálás rendezése /19I0/ Jelzi est a tendenciát. Már nem fiatal ember, amikor kitör a lágy Októberi a»ocialista Forradalom, de 25-3o éves fiatalokat megszégyenítő energiával veti bele magát a munkába. A színházakat irányitó legfőbb állami szerv, a Centrotyeatr tagja lesz, kidolgozza a lágy Szinház átszervezésének tervét, megalapítja a Szlnházkultura /Kultúra Tyeatra/ cimó folyóiratot, amelynek első szerkesstője lesz. Uj, fiatal színészekkel frissíti fel a Művész Színház társulatát, s arra össspontositja erőfeszítéseit, hogy a szinház minél közelabb kerüljön a szovjet valósághoz. Helyzete nem könnyű, hiszen a társulat agy része a forradalom következtében külföldön szakadt és a polgárháború miatt nem tudott hazajutni, s csak a 2o-as évek elején csatlakozhatott a Sztanyiszlavszklj vezetésével Hyugat-Európában és Amerikában turnézó társulathoz. A Sztanyiszlavszkij vezette csoport több mint egy éves nyugati útja alatt Hyemirovics-Dancsenko otthon birkózik a nehéz problémákkal, igyekszik megtalálni azokat az uj drámaírókat, akik szovjet látásmódot tudnak bevinni alkotásaikba. Erőfeszítéseit siker koronázza: a szinház 1923-ben az ö rendezésében mutatja be Trenyov Pugaoaov felkelését. 1929-ben- 9 -
