Szántó Judit, Sz. (szerk.): India színházművészete - Korszerű színház 37. (Budapest, 1962)

I. Balvant Gargi: Színház és tánc Indiában

fektetett a fák elültetésébe a színpadon, mint a színészek mozgatásába« A súlyos díszletek formálisan agyonnyomták a cselekményt és a szereplőket,

A Sakuntala hideg fogadtatása arra kényszeritette Prithvi Badzsot, hogy mai problémákat tárgyaló témákra térően át, és az életből vett szerepeket Írjon. Nemsokára meghirdette A fal clmü darab előadását, amelyben előre meglátta és elítélte az ország felosztását, jóval előbb, mint ahogy az a valóságban megtörtént. A dráma két fivérről, egy nagy földbirtok tulajdonosairól szól, akik egyetértésben élnek együtt, amig egyszer idegen vendég nem érkezik. A fehér asszony, akinek jó sziwel és nagyvonalúéin felajánlják vendégszeretetüket, kijátssza egyik testvért a másik ellen és összevesziti őket egymással. A fiatalabb fivér megtámadja az idősebbet és az asszony tanácsára a birtok azonnali kettéosztását követeli. Miután a birtok egyetlen egység, amelyet egyazon csatorna öntöz és ugyanazok a parasztok művelik, a felosztás biztos romlást jelent. Végül a birtokot mégis két részre szakítják. Ez a természetellenes szétválasztás gazdasági katasztrófát eredményez. A rokoni kapcsolat megszakad, a föld tönkremegy. A példabeszéd-jelleg felfokozott reakciót vált ki a közönségből. A két fivérben könnyen felismerhetők Ghandi és Dzsina /a Muzulmán Liga vezetője/ vonásai. A két fivér vitái, amelyek során az idősebb könyörög a fiatalabbnak és hasztalan próbálja őt meggyőzni, Ghandi és Dzsina hasonló hosszadalmas vitáira emlékeztetnek. Az idősebb fivér, akit maga Prithvi Radzs alakit, nagyon rokonszenves alak, mig az ifjabbikban önfejűség, dac és gőg jelei láthatók. Noha a dráma iránti érdeklődés kissé már elült, még mindig lenyűgözi a tömegeket. Prithvi Radzs, aki élesen elitélte az ország indokolatlan felosztását, megesküdött rá, hogy mindaddig játszani fogja a darabot, arnig az India és Pakisztán közé gyűlöletből és elkeseredésből emelt "válaszfal" le nem omlik és a nép szeretetben és megértésben nem találkozik.- 95 -