Szántó Judit, Sz. (szerk.): India színházművészete - Korszerű színház 37. (Budapest, 1962)

I. Balvant Gargi: Színház és tánc Indiában

Mara története. A bábok kicsinyek, könnyűek és nagyon mozgékonyak.

Mint minden művészet, a bábszínház Is évszázados Csipkerózslka-álaot aludt és csak a falvakban élt. A nép színházát, festészetét, táncát és zenéjét csak nemrégiben fedezték fel újból, hogy bizonyos módosításokkal és csiszolásokkal rekonstruálják és visszavigyék a városokba és nagyvárosokba. Ezzel szemben a bábszínház még mindig főként a falvakban és a kunyhókban él.

A harmincas években, az indiai művészet námzeti újjászületése folyamául Udaj Sankar volt az első, aki az indiai népi táncot megismertette a nagyvilággal. Mint alkotó koreográfus, sokat tanult a marionettszínházt61. Néhány balettjében emberek játszanak bábszerepet, a táncosok úgy mozognak, mint a marionettek. A bábjátékra jellemző, hogy különböző dobokon kívül, amelyek mint fő hangszerek kisérik az előadást, az emberi hangot is zenekarként használják» egy férfi szájával mindenféle visító, csipogó zajt rögtönöz. A táncoló embereknek táncoló bábokká való átváltoztatását Santi Bardhan, a "Kis Balett" megalapítója tökéletesítette tovább. Bemutatott egy a Ramaianán alapuló igen hosszú táncdrámát, amelyben álarcos táncosok bábszerepet játszottak. Ezzel az újfajta felhasználással alkotóan tudta értékesíteni a bábszínház hagyományát.

Tavaly Bombayben egy szinészbarátomtól azt az értesítést kaptam, hogy szívesen látnak egy észak-indiai 'falusi társulat marionettelőadására. Későn érkeztem Andheribe. A szabadtéri színházhoz vezető utón harsány nevetés áradt felém. Egy banánfa alatti kis dombon ült a bábjátékos, miniatűr színpadával. Az előadás már megkezdődött. A szomszédos filmstúdiókból nagy tömeg sietett oda, színészek, rendezők, színésznők és düblőzök. Cipészek, kertészek, boltosok, mosóemberek és utcaseprők ültek a gyepen a színpad körül.

111 -