Knyebel, Marija: A színészi szó - Korszerű színház 35-36. (Budapest, 1962)

A színészi szó

Megérezte a hazugságot abban, hogy lopással vádolják és ebben az idős, fiához és annak ügyéhez hü, őszhaju anyában viharos tiltakozás kerekedett. Mindenkinek.mindenkinek, aki még nem találta meg a helyes utat, beszélni akart fiáról, fia harcáról, büszke volt, mert érezte az igazságért vivőtt harc erejét és ezért már nem is gondolt arra, mi történik vele. Egyetlen kívánság égette, hogy tudathassa a néppel fia beszédét.

...gyorsan el akart mondani az embereknek mindent,amit csak tudott, minden gondolatát, amelyeknek erejét magában érezte... "1'

Azok az oldalak, amelyeken Gorkij leirja az anyának az igazság erejébe vetett szenvedélyes hitét, a szóbeli hatás nagy erejét mutatják és "az emberi lélek élete feltárásénak" csodálatos példái f zámunkra. Gorkij megrázó erővel Írja le Nyilovna ki nem mondott gondolatait, amikor az aszszony önmagával vívja harcét. Éppen ez a belső harc és a szive mélyéről viharosan előtörő szavak teszik, hogy a könyvnek ez a része oly mély benyomást tesz ránk.

Ha az orosz klasszikusok és a szovjet Írók legkiemelkedőbb müveit tanulmányozzuk, legyen az az iró Tolsztoj, Gogol, Csehov, Gorkij, Alekszej Tolsztoj, Fagyejev, Solohov, Panova vagy más iró, mindenütt rendkívül sokrétű anyagot találunk a belső monológ fogalmának jellemzéséhez.

A belső monológ az orosz irodalom szerves jelensége, mert irodalmunk valóban realista és az élet igazságét tükrözi.

A belső monológ követelménye a színházművészetben felveti a magas intellektusu színész kérdését. Sajnos, nálunk gyakran előfordul, hogy a színész csak úgy tesz, mintha gondolkodnék. A színészek többsége nem képzeli el a belső monológokat és igen kevés olyan színész van, akiben elég akaraterő rejlik, hogy hallgatva végiggondolja ki nem mondott gondolatait, amelyek a cselekedetekre ösztönzik.

^Makai Imre fordítása- 91 -