Knyebel, Marija: A színészi szó - Korszerű színház 35-36. (Budapest, 1962)
A színészi szó
"Az egész darab tempóritmusa egyet Jelent az étfogé cselekvésnek és a s z ö - vegmélyánek tempóritmuséval. Azt pedig önök Is tudják, hogy az átfogó cselekvéshez az egész mii két perspektívája szükséges: a színészé és a szerepé. Mint ahogyan a festő szétteríti és elosztja a színeket az egész képen, mert megfelelő kölcsönös viszonyt keres közöttük, épp úgy a színész is kutatja a darab cselekvésének egész vonalén ét a tempóritmus helyes eloszlását. Hogyan kell értelmezni Sztanylszlavszkijnak azt a tételét, hogy az egész darab tempóritmusa egyet Jelent az átfogó cselekvés ás a szövegmélye tempóritmusával? Kezdjük azzal az alapvető tétellel,hogy a tempóritmus abból Jön létre, hogy a darab feltételezett körülményeitől függően értékeljük az eseményeket . Más szóval ahhoz, hogy valójában értékelni tudjuk az eseményeket, feltétlenül meg kell értenünk, hogy milyen az adott esemény szerves kapcsolata a darab feltételezett körülményeivel és eszméivel. Ha helytelenül vagy felületesen tárjuk fel a tartalmat, akkor helytelen lesz az értékelés is. Abban a pillanatban, hogy a darab valamilyen eseményét a fő feladattól elkülönítve, a drámai mü feltételezett körülményeitől elszakítva vizsgálják, az előadás megalkotói előtt nagy nehézségek merülnek fel, amelyek gyakran súlyos hibákhoz vezetnek. Nem szabad szemet hunyni afelett, hogy ez a folyamat rendkívül bonyolult, mert teljes egészében azoknak az általánosító Ítéletalkotásoknak minőségére támaszkodik, amelyeket a művész a darab anyagából von le. ^A színész munkája, 579-580. p.- 143 -
