Alterescu, Simion: Rendező, dráma, színház - Korszerű színház 34. (Budapest, 1962)

A rendezés néhány kérdéséhez

Annál tisztább Bälcescu állásfoglalása. A radikális polgári forradalmárokat képviseli, azokat, akiket az áruló burzsoázia abban a pillanatban elszigetel, mihelyt sikerül a forradalmat az új kizsákmányoló osztály szolgálatába ál­lítani. "A forradalmat nem a zsandárok, nem a rendőrkopók veszélyeztetik. Akkor kerül veszélybe,ha elárul­juk lényegét, ha megcsaljuk a népet várakozásai­ban, ha nem tartjuk be azt, amit ennek a népnek Ígértünk" - mondja Bälcescu a forradalom előesté­jén a "Fratia" /Testvériség/, 1848-as polgári forradalmi szerve­zet tagjainak. A forradalom bukása után, párizsi száműzetésben pedig a forradalom leverésének okait idézve, ezt mondja; "A burzsoá személyes boldogulásán méri le a haza boldogulását. Mikor neki jól megy, mindennel egyetért... lehet, hogyha a forradalom sikerült volna, közülünk Bratianu - csöndes és szívós am­bíciójával -, egymagában is pártot tudott volna alapítani. Sőt, lehet, hogy meg is teszi majd. Lesz egy párt, kizárólag gazdagok lesznek a tag­jai,akik kezüket dörzsölve boldogan mondják majd: Hála az istennek, Románia gazdag és boldog or­szág, " Bälcescu víziója a történelmi pártok születéséről a valóságos osztályviszonyok, a kapitalista társadalom fejlő­dést örvényeinek ismeretén alapul. Bälcescu ezinpadi szövegéből kiderül, hogy ismerte a materialista szellemű filozófiai irodalmat; a szerző itt Bälcescu Írásainak dokumentumaira támaszkodott, amelyekből kiderül, hogy történeti interpretációi materialista szelle­műek voltak, Bälcescu tagadja, hogy a forradalom "idegenből importált" jelenség, bebizonyítja, hogy az készül attól a naptól fogva, amióta végeszakadt őseink egyenlőségének,- 81 -I

Next

/
Oldalképek
Tartalom