Alterescu, Simion: Rendező, dráma, színház - Korszerű színház 34. (Budapest, 1962)

A rendezés néhány kérdéséhez

mébe vetett hitéből táplálkozik. Mint egyéb Davldoglu darabokban ie, itt is hibás azonban a drámai konstrukció. A szenvedélyes epizódok túlzó bősége, a brutális, véres jelenetek, melyek a naturalizmus jegyeit nyomják a drámára, az alapgondolat állandó ismétlődése az egyes felvonások végén - amely éppen az ismétlés miatt didaktikussá és drámaiatlanná válik -, visszahat az alapeszmére is, s olyan helyzetbe hozza a drámaírót, hogy nem fejtheti ki kellő világossággal a lázadás okait, hogy nem nézi kellő kritikával a bécsi császár "felvilágosodottságát", s hogy nem körvonalazza pontosan Closça^^ és Criçan^^ különböző tulajdonságait.

Mindezek ellenére azonban az összkép, amelyet a dráma nyújt, egy széles társadalmi mozgalom ábrázolása, mert drámai szempontból oly módon egyéniti a főhőst, hogy ez a tömegek akaratának egyenes kifejezőjeként jelenik meg, történelmi szükségszerűséggel, amelyet a nép cselekedetei határoznak meg.

Kétségtelenül azok közé a drámaírók közé tartozik Camil Petréseu is, akik a történelmi dráma koncepcióját illetően ebben a korban jutottak el a végleges revízióig. Bálcescu c. drámája a legjelentősebb történelmi drámánk,

Camil Petrescu. a francia forradalom impozáns drámájának megalkotója eljutott Dantontól Bálceacuig, megjárta az utat a tömegektől elszigetelt és azok történelmi szerepét megérteni képtelen hős koncepciójától,a történelmi dokumentumok és tények kritikátlan átvételétől, Danton oppurtuniz-54/ Cloeoa /Családi nevén: Ion Oarga/ /XVIII.szd./ Az rm=%5 -oá erdélyi parasztfelkelés alvezére, Horia harcostársa. 1785. február 28-án Horiával együtt végezték ki.

55/ Crisan /Családi nevén: Giurgiu Marcu/ ,/XVIII. szd./Az ~T7ÏÏ$^ÏÏ5-ôs erdélyi parasztfelkelés egyik vezetője. A felkelés leverése után elfogták, a börtönben öngyilkos lett.- 77

1