Alterescu, Simion: Rendező, dráma, színház - Korszerű színház 34. (Budapest, 1962)
A rendezés néhány kérdéséhez
aSk emberi, és a azindarab költői lényegének teljesebb felfedését jelenti. A rendezői találékonyságnak azonban egyéb megnyilvánulásait is láthattuk. A Fürdő. a Kerge birka, a Kurázsi mama, az Optimista tragédia, a fekete évek előadásaiban Horea Pope sou, Parkas István, M. Seokler, Vlad Mugur, Dán Hasta sajátosan újszerű elképzeléseit üdvözölhettük. Arra törekedtek, hogy a dráma alapeszméjéből kiindulva uj, eredeti rendezői elgondolásokat alkalmazzanak. Abban az alkotőfolyametban - egyébként a rendezői munka leglényegesebb részében -, amelyet a darab rejtett életének konkretizálása, szinpadszerüsltése, azaz színpadi életté változtatása Jelent, ezek a rendezők eljutottak bizonyos szimbólum értékű elemek ezinpadszerüaitéséhez - azaz életszerűvé váltásához, azáltal, hogy uj kifejezési formákat alkalmaztak, s csak bizonyos konvencionális elemeket vettek át. így megszabadították az előadást minden fölösleges sallangtól. /Fürdő. Optimista tragédia. Kurázsi mama./ "A szinpadszerüség és az életszerűség nem ellentétes fogalmak,hanem szoros kapcsolatban állnak egymással" - mondotta Szimonov a szinházi szakemberek moszkvai tanácskozásán. ügy tűnik, hogy ennek az elvnek az alapján állottak az említett rendezők, noha előadásaik a legkülönbözőbb profilt mutatták. Horea Popescu, hogy életet adjon a majakovezkiji szimbólumnak, egy olyan hatásos színpadi hiperbolát alkalmazott, amely a díszletek struktúrájából, színpadi alakok és jelenetek díszletként való alkalmazásának konvenciójából alakult ki. Farkas István a túlzást és a groteszket felhasználva emelte a Kerge birkát a hatalmas, általánosító erejű szatíra színvonalára. Mindkét fiatal rendező a majakovezkiji formula hive: a színpad nem egyszerű tükör, hanem nagyitólencae. Hz derült ki az előadás alkotóelemeiből. A mmmf előadását H. Seckler, az epikus színház lényegét, e a dialektikus brechti dramaturgiát megértve,- 21
