Sztanyiszlavszkij: Új ösvényeken - Korszerű színház 33. (Budapest, 1962)

Megjegyzések a színészi etikáról és fegyelemről

Binden egyébnél inkább kivívja a ml Ügyünkben a tiszteletet és fenntartja a tekintélyt.

Egyébként a gyakorlatban a a*inházi vezetők legtöbbször éppen ennek a tulajdonságnak a hiányában szenvednek, mármint a pártatlanságéban. Az egyiket a társulat egyes tagjainak tehetsége iránti szeretet billent ki egyensúlyából, a másik megrészegül a hatalomtól, a harmadikat a hiúság, a dicsvágy és a beteges önteltség teszi elfogulttá, a negyedik tapintatlan. A teheteégtelenség, a tájékozatlanság, az Úgy vezetését elősegítő rendszer és terv hiánya és egyéb hiányosságok tönkreteszik a vezetők tekintélyét. De mindennél veszélyesebb, amikor a vezető és a társulat viszonyába belopakodik a szerelem a társulat valamelyik nőtagja iránt.

A kedvenc a színházi élet kisértései között gyorsan vezető színésznővé és a színház igazi gazdájává lesz. Hég jó, ha elég tehetséges hozzá, hogy ő legyen az első a színházban. Leggyakrabban azonban az ellenkezője áll fenn - és a társulat nem bocsátja meg ezt az igazságtalanságot és a színházi vezetőkre bízott hatalom ás bizalom durva megsértését. Ez a feltétel gyökerestől megsemmisíti a vezető tekintélyét és méreggel fertőzi meg, demoralizálja az egész színházat.

Az igazgatónak ezenkívül rendkívül pontosnak kell lennie a társulattal való anyagi elszámolásokban és tisztelnie kell a színpadi munkások lelkiismeretes munkáját. Ez azért szükséges, mert a színész munkája tökéletesen kivételes, különleges munka. A azinész/dolgozik nappal és dolgozik éjszaka, amikor minden más ember pihen. Heg van fosztva a levegőtől és a fénytől, nem eszik eleget, betegen játszik, holtra fárasztja magát. Munkája idegmunka. Gyakran emberfelettit követel tőle az Úgy, védtelen a sajtó és a közönség igazságtalanságaival szemben. Eszményei vannak a művészetben, nagy áldozatokat hoz értük.- 59 -