Sztanyiszlavszkij: Új ösvényeken - Korszerű színház 33. (Budapest, 1962)
A színész munkájáról szóló mű előzetes anyagából
3. A MŰVELTSÉG JELENTŐSÉGE A SZÍNÉSZ SZÁMÁBA I A kezdő színésznek mindenek előtt műveltséget és képzettséget kell szereznie.Egyidőben ezt felesleges fényűzésnek tartották egy színész számára. Csak tehetségein legyen, vigasztalták magukat a tudatlanok, a többi magától Jön. Az ilyen színészek viccbe illő bárdolatlansága eléggé ismeretes; a társadalom, az irodalom és a színpad követelményeinek jelenlegi helyzetében ez teljességgel lehetetlen. A közönség nem elégszik meg néhány hatásosan előadott monológgal és megrázó jelenettel, nem elégíti ki egy darabban egyetlen jól megoldott szerep. Teljes irodalmi müvet akar látni, amelyet intelligens emberek átérzéssel, Ízléssel és a mü szellemének finom megértésével adnak elő művészi megelevenitésben. Hogy Ibsen, Hauptmann, Csehov, Gorkij müveiben lehatolhassunk a szerző gondolatáig, legalább a felét végig kell annak gondolni, amit szerzőjük végiggondolt, be kell hatolni a mü szellemébe. Shakespeare-ről már ne is beszéljünk. Egyelőre még az évszázadokon át ehhez szoktatott közönség a megnyomorított Shakespeare-t látja, de közel már az idő, amikor igazi alakjában mutatkozhat meg, és a közönség már többé nem fogja tűrni a nagy ember lángeszével takarózó tudatlanokat. Hogy a zsenik müveit értelmezni tudjuk, finoman át kell éreznünk és meg kell értenünk őket, ahhoz pedig műveltnek kell lennünk, hogy megérthessük őket. Tanulatlan fickó nem taníthatja a tömeget. Müveit, fejlett embernek kell lennünk, hogy teljesíthessük a színész társadalmi küldetését. A fiatal színésznek mindenekelőtt erre kell gondolnia. A tanulatlanok szájából szinte mindig hallani ilyesfajta mondatokat: "Mi szüksége van egy színésznek matematikára vagy trigonometriára?" ügy gondolom, hogy aki eszét nem gyakorolja számításokon és más tudományokon, az meg sem- 18
