Sztanyiszlavszkij: Új ösvényeken - Korszerű színház 33. (Budapest, 1962)
A színész munkájáról szóló mű előzetes anyagából
róságok, amelyek olyan félelmetesek az egyszerű emberek számára. A sas az Ilyesmit a magasból látja... 2. A SZÍNÉSZI SZEREPKÖRRŐL A drámai művészetben az embereket már régóta sokféle kategóriába osztják: jók, rosszak, vidámak, szomorúak, okosak, ostobák stb. A szerepek és a színészek ilyen felosztását szerepkörnek szokták nevezni. Ennél fogva a következő szerepkörök léteznek: tragikus színészek és színésznők /hősök és hősnők/, drámai szerelmes színészek ás színésznők, második szerelmesek és piperkőcök, drámai és komikus öregek és öregasszonyok, nemes atyák, karakter szerepek, rezonőrök, komikusok és sibederek, buffók, bohózat! szerelmesek, nagyasszonyok, drámai és komikus naivák, énekes bohózati színészek, másod és harmadszerepek. A legutóbbi időben ennek a felosztásnak uj alcsoportjai keletkeztek. Megjelent a paraszt szerelmesek és a hétköznapi színésznők, a gonosztevők és a csirkefogók, az idegesek /neuraszténiások/, a lelki sérültek, a világi s nem világi szerepek, a jelmezes szerepek, a kokottok, az ibsenl eszmei szerepek, az OsztrovszkiJ-, Hauptmann-, Dosztojevszkij -szerepek szerepköre. Ilyesfajta beszélgetéseket hallottam:- Milyen szerepeket játszik?- Lelki sérült falusi tanítókat.- És maga?- Nagyvilági szélhámosokat és bonvivánokat. A harmadik Így válaszolt: .- Gótikus gonosztevőket és jelmezes hősöket játszom. A negyedik, az ötödik, a hatodik azt mondja:- öregeket, Ideges hivatalnokokat játszom. 9
