Moussinac, Léon: Kézikönyv a rendezésről - Korszerű színház 32. (Budapest, 1962)

Első rész: A rendezés elméletéről

kellett az énekléshez, a tánchoz egészen a színtiszta akro­­batizmusig, oly módon, hogy tökéletesen kifejlesztett és hajlékonnyá vált adottságaival a rendező egyszersmind szi­gorral és szabadon játszhasson, anélkül, hogy a szinész egyénisége a legkisebb mértékben is szóhoz jusson. Meyerhold túlhaladt Gordon Craig szimbolizmusán, mint ahogy a továbbiakban túlhaladt a német expresszionizmuson s a majdnem nemzetközi jellegű konstruktivizmuson /amely a festők és az építészek befolyása alatt született meg, a ku­­bizmus diadalának korszakában/, hogy a színházat, a maga szenvedélyes kísérlete során, visszavezesse lényegbeli ele­meire. Amit Meyerhold biomechanikának hivott, csak egyik aspektusa a legvésgő következményéig hajtott ujrateatrali­­zálásnak. Eszerint a színjáték sikere sokkal kevésbé függ a szövegtől és a díszlettől, mint "a tökély fokától, amellyel a szinész tagjait és izmait kézben tartja." Ezen a koncep­ción belül még a fiziognómiai elem is úgyszólván tudományos alkalmazáshoz jutott. Reakció volt ez,reakció a naturalista humanizmus, a regény esztétikájának kisértő szelleme ellen, amelyet elsősorban Sztanyiszlavszkijnak a Moszkvai Művész Színházban uralkodó irányzata képviselt. Ugyanazon a színpadon, ahol Gorgon Craig a Hamletben megvalósította a szintetikus szimbolizmust, Sztanyiszlavsz­­klj egy bizonyos szintetikus realizmust fejlesztett a tö­kélyig. Appiához hasonlóan a hagyományos színháznak ez a nagy személyisége is úgy tartja, hogy a színházat a szinész teremti meg, de hozzáteszi, hogy a rendezést sokkal kevésbé pusztán ez az eleven szinész! jelenlét szabja meg, mint inkább a szinész adottságainak és személyiségének fejlett­ségi foka. Craiggel szemben tehát Bztanyiszlavszkij nagy­jából teljes egészében ezekre az egyéni adottságokra épí­tette fel az adott színmű drámai koncepcióját - legyen az Ibsen Népgyülölő.ie vagy Gogol Holt lelkek cimü müve -, kö­vetkezésképpen a rendezés stílusát és jellegét is. Szta­- 35 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom