Moussinac, Léon: Kézikönyv a rendezésről - Korszerű színház 32. (Budapest, 1962)

Bevezetés. Általános kísérlet egy színházi koncepció felvázolására

azóta több-kevesebb mértékben fejlődtek, függően a rendező tekintélyétől, akivel együtt kellett működniük. Ugyanez vonatkozik a zeneszerzőkre Is: a színháznak nemcsak sajátos optikája, de sajátos akusztikája is van, amelynek megvannak a maga követelményei és egyedülálló jellegzetességei, noha ennek a nyilvánvaló ténynek még nem minden színpadi szakember ébredt tudatára.

Másfelől igaz, hogy a színpadi gépezet értéktelen mechanizmus mindaddig, amig nem egy pontosan meghatározott, szigorúan megvalósított cél szolgálatában áll, de ugyanakkor - forgószinpadok,kupolák, liftek, panorámák és a modern színpad egyéb találmányai vagy berendezései ellenére - változatlanul igaz az is, hogy megvalósíthatunk egy remekművet egy egyszerű, hagyományos dobogón is. Ebből azonban képtelenség lenne azt következtetni, hogy mindenfajta technikai tökéletesítés haszontalan, sőt veszélyes a művészet számára; épp ellenkezőleg. A fejlődés során értették meg a festők, hogy nem elegendő, ha makettjeik színpadra alkalmazásának gondját a szakemberekre bízzák; legjobbjaik /természetesen színházi szempontból értve/ közösen fogtak hozzá a munkához a szakemberekkel, és a siker - ami az ő hozzájárulásukat illeti - néha teljes volt.

Mindamellett a különböző közreműködő erők összehangolását .valamennyi színpadi elem részvételét /ha azt akarjuk, hogy mindegyik növelje az előadás hatékonyságát/ csak a rendező tényleges irányítása biztosíthatja,mégpedig a szerző szüntelenül tevékeny, bizonyos módon az előadásig meghosszabbított közreműködésével. Bármit mondjon is néha a látszat, a színházban semmit nem lehet félkézzel elintézni, hanem minden részletet bele kell foglalni és illeszteni az egészbe. A színjáték egységes egész, amelynek szükségszerű feltétele az egység. És bármily meglepő is, e téren egy specifikusan irodalmi hatás nem lehet egyenértékű egy specifikus játékhatással, ha a játék előre és tudatosan megtervezett, logikusan és ugyanakkor meglepően épített, és alapul a színész egyéniségét használja fel.- 12 -