Barrault, Jean-Louis: Gondolatok a színházról - Korszerű színház 31. (Budapest, 1962)

III. Szemközt a művekkel

Atreusz elragadja a trónt Thiesztésztől, száműzi, majd később képmutatón vendégségbe hívja. A lakoma folyamán azonban, amelyet látszólag az ő tiszteletére rendez, gyermekei húsát tálalja elé. Egyedül Aigisztosz menekül meg, aki ezután mindvégig jogos gyűlöletet táplál Agamemnon iránt.

b/ Heléna /kinek neve annyit jelent: elveszíteni/, elhagyja férjét, Menelaoszt és megszökik Párissal.

0/ Hogy a családi becsületet megmentse, a két fivér, Agamemnon és Uenelaosz, hadba viszi népét Trója ellen, meg akarván bosszulni a Menelaoszt ért hitvesi sérelmet.

d/ Hogy kedvező szelet nyerjenek, Agamemnon feláldozza saját lányát, Iphigeneiát.

a/, b/, c/, d/ megannyi emberi mértéktelenség, amely felbillenti az élet egyensúlyát.

Testvérgyilkosságok, árulások, igazságtalanság a népek ellen, kegyetlenkedés. Mindezek láttán az isteneket harag, az embereket gyűlölet tölti el. Aigüsztosz meg akarja bosszulni szeretett lányát. De ezeknek a bosszúálló embereknek is megvannak a maguk gyengéi. Agamemnon távollétében Klütaimnesztra és Aigisztosz szeretők lesznek és Aigisztosz bitorolja rokonának /unokatestvérének/, Agamemnonnak a helyét. A nemzetség sorsa, úgy látszik, összeforrt a szerencsétlenséggel. A nemzetség rossz szelleme ránehezedik a palotára. Az éj istenségei hatalmas denevérként vonják árnyékban hajlékot, amely annyi bűnt rejt magába.

Agamemnon, avagy a rettegés tragédiája

Tíz év telt el a hadsereg elindulása óta. Tüzjelek láncsorán át tudják meg az otthoniak a görögök diadalát Trója fölött. Agamemnon bármikor hazaérkezhet.- 64 -