Vallentin, Maxim: A rögtönzéstől a színdarabig - Korszerű színház 30. (Budapest, 1961)

Rendezési ötletek

legagyafurtabb világitásmüvészet alkalmazásával.Akkor szenzációvá válnék az előadás.

De egy másik rendezési elképzelés még sokkal jobb volt, sőt ott aztán a rendező valóságos diadalt ült a költő felett! És még hozzá időszerű is volt, csodálatosan időszerű!

Hiszen Chanfalla voltaképp Hitler! Kis bajuszt ragasztunk neki, homlokába hulló hajfürtöt, barna egyenruhát kap és máris minden egyezik! A kispolgárok a német népet jelentik, amely hiszékenységében hazug Ígéretek áldozatává lesz és végül tönkreverik. Rabelin-Goebbels szolgáltatja hozzá a "zenét" és a szegény népet propagandaslágereivel szédíti; itt vannak a nürnbergi törvények is, kezdődhet a politikai korszatira! Ez aztán igazán aktualizálás! Klaszszikus színház, korszerű formában! Olyan mint a Haramiák SS—egyenruhában és a Fidelio a koncentrációs táborok raböltözetében.

És most már feladták tartózkodásukat a többiek is, azok, akik már rátaláltak szerepükre és készek voltak azt minden igénnyel szemben megvédeni:

A színdarab tulajdonképpen nem sokat ér, de — és ez volt a döntő pont - Chanfalla, az bombaszerep! Az egészet Chanfallára kell rájátszani. Félelmetes démont csinálunk belőle, a gonoszság princípiumát, aki mindenkit beránt a hálójába, és végül jön a nagyszabású apoteózis: a sötétség diadala áldozatai felett. De nem, ez nem igaz, mert a nagy szerep az tulajdonképpen Rabelin, a háttérben álló ember! Ő a Patkányfogó, aki varázsos zenéjével mindenkit bűvkörébe von. Minden szál az ő kezében fut össze, Chanfalla csak az eszköze, végrehajtó szerve, de az ösztönzés, a gonosz kitervelése Rabelintől ered. Repolio, a tanácsur is elismeri, hogy ő a legveszedelmesebb a kóklerek között. Rabelin nemesi származású /ezt Cervantes is irja/, zsidó vér folyik az ereiben /Chanfalla pedig mór/, az inkvizíció tönkretette- 25 -■