Sz. Szántó Judit szerk.: Realizmus a színházban (Korszerű színház 90., Budapest, 1966)

Hozzászólások

formája. Mi a szocialista realizmusbán - mint ezt néha a szemünkre vetet­ték - nem oolitikai doktrinát látunk, hanem alkotói módszert, amely alkal­mas művészeink legjobb energiáinak, képzeletüknek és kezdeményező kész ­ségüknek felszabadítására. Számunkra a szocialista realizmus nem utópiák vagy távoli ideálok be­mutatását jelenti, hanem abból áll, hogy az élet igazságát annak minden el­lentmondásával együtt mutatjuk be, miközben megpróbáljuk feloldani ezeket az ellentmondásokat a marxista koncepciók fényénél. Nálunk, a oerlini Deutsches Theaterben, stilusban és mentalitásban igen különböző művészek dolgoznak. Könnyen megfigyelhető, hogy egy Wolfgang Langhoff koncepciója nem ugyanaz, mint Benno Bessoné és hogy az enyém sem hasonlit egyik kollégáméra sem. Tewfik El Hakim drámairő - Egyiptom 2 El kell készülnünk arra, hogy a realizmus keretei között még a mainál is erőteljesebben fogják majd tárgyalni különös és esztelen korunk sajátos témáit, amikor is a legképtelenebb ellentmondások szinte az egész társada­lom normális életformájává válnak. 3 Földünkért c. darabomat a XDC. századi realista társadalmi vigjáték szokásos formájában irtam meg. A cselekmény egy kis egyiptomi faluban játszódik, ahol a fellahok egy talpalatnyi művelhető földet keresnek. Ugyan­akkor azonban a darabnak nincs hagyományos értelemben vett hőse, hanem csak kollektiv hőse van: a falu. De egy másik darabban, a Vadászatb an, amely, ugy mondhatnám, a belső realizmus válfajához tartozik, egy orosz­lán által felfalt ember éli újra életét a végső pillanatban. A forma itt meg­lehetős szokatlan. Az ember ugyanis egyedül van a szinen és egy láthatatlan oroszlán torkában vergődik (az állatot még távolinak képzelve) és közben egy s er eg ismer ős arc idézi fel rövid párbeszédek során életének nagy és kicsiny eseményeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom