Copeau, Jacques: A színház megújulása - Korszerű színház 29. (Budapest, 1961)

I. A kritikus

Produkciók zavaros bősége; impresszáriók, szerzők, szinészek nyüzsögnek egyre számosabban, miközben néhány an közülük szerencsét Is csinálnak; a tömeg megrohanja a szín­házakat; a színpad, két oldala között ezernyi élősdi Iparág virágzik fel... Dohát fogadjuk el, hogy ezt a nyughatatlan és terméketlen színház-körüli mozgolódást színházi mozga­lomnak nevezzék? Az egyiknek a tehetségek versengése lenne a mozgatója és eredménye az élet valamennyi formájának tökéletes érvé­nyesülése. A másiknak egyetlen mozgatója a mohó gerjedelmek ádáz versenye, s egyetlen tétje a pénz. Elég régóta nem olvastunk kiáltványokat, ahol szó es­nék a dekadenciáról, az ernyedtségről, a maradiságról, ame­lyek felszabadulást, újjászületést jósolnának. A már-már ránksulyosodó csendet most uj költők hangos szói-ata töri meg. Ezek a verses,vagy ahogy ők mondják, az idealista drá­ma fölénye mellett törnek lándzsát. Végre különbséget tesz­nek a test és a lélek között. Ök a lélekhez kívánnak szól­ni. Uajd ök felébresztik, megnemesitik és irányítják a nem­zet szellemét. Papi tisztet töltenek be. Victor Hugo szava­ival és az ő égisze alatt jósok lesznek és apostolok. És a Bouffes-Parisiens színpadán felépítik az uj Pathmost.X// Ó idők!... vajha ez Ifjak jóhiszeműsége, célkitűzé­seik romantikus nemessége és zavarossága elegendő reklám lenne számukra! És mégis, szeretnénk könyörögni nekik; ha már a színház számára Írnak, legyenek mindenekelőtt dráma­•/ A Bouffes-Parisiens 1855-ben Offenbach által alapított párizsi színház, amely zenés komédiákat és főleg ope­retteket játszik. - Pathmos kis sziget az Égéi Tenger­ben; a Domitianus császár által száműzött János apostol Itt irta az Apokalipszist, a János jelenéseit.- 22 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom