Popov, Alekszej: Színház és rendező - Korszerű színház 26-27. (Budapest, 1961)

Tömegjelenet

TÖMEGJELEKET

Az előadás művészi egyöntetűségének kérdését érintve nem hallgathatom el a tömegjelenetek beállításán végzett rendezői munkát sem. A mai előadásokban a tömegjelenet törvényszerűen csaknem minden esetben az egész előadás eszmei és kompozícióban központjává lesz.

Ha a rendező alkotó munkájában elsőrendű fontossága az egész előadás világos alapgondolata, akkor a tömegjelenetek előkészítésénél ennek a gondolatnak jelenléte mérhetetlenül fontos. Ha nincs meg a világos, pontos rendezői alapgondolat, amelynek a tömegjelenetek színpadi megoldása alapjául kell szolgálnia, ez kizárja még a lehetőségét is az előadó színészekkel való első találkozásnak.

A színészek csak abban az esetben kezdhetik meg a munkát azoknak a jellemeknek kialakításán, amelyeket a tömegjelenetben meg kell formálniuk, csak akkor kezdhetik előkészíteni a színpadi cselekvést és kidolgozni a jellemek kölcsönös viszonyának természetét, ha a rendezői alapgondolat az adott jelenettel kapcsolatosan megvan, tekintettel arra, hogy ezeknek a színészeknek szerepeik eljátszásakor nincs szövegük. Ha az előadás alapgondolatából kiindulva nincs meg a tömegjelenetek felépítésének terve, akkor a rendező képtelen rá, hogy már az első lépéseknél felébressze az előadóművészek művészi képzelőerejét és azt az előadás eszméjének feltárásához megfelelő mederbe terelje.

A tömegjelenetek felépítésének művészetéről beszélni annyit tesz, hogy feltétlenül érinteni kell az előadás felépítésének alapvető kérdéseit. A rendező alapgondolata, az előadás kompozíciója, az egyes jelenetek és az előadás at- 30 -