Popov, Alekszej: Színház és rendező - Korszerű színház 26-27. (Budapest, 1961)

A teljesség érzéke

Vegyük példának Puskin Borisz Godunov ,1 át, Milyen lendületes, milyen epikus, milyen zenei ez a tragédia! Az egész darab zenei harmóniáját a sokféle "hangszer" együttes játéka adja. Borisz, Pimen, az ál-Dimitrij és mindannyian egyegy egyéni dallamot játszanak, mindenkinek megvan a maga sajátos tónusa, a maga jellegzetessége. Epikus fenséggel zengenek Pimen szavai és hideglelősen nyugtalanok., szinte lázálomszerü mozgásritmussal telítettek az ál-Dimitrij monológjai.

Gorkij Kispolgárokjában az Öreg Besszemonov "hegedűhangját", Pjotr kényszeredett önostorozását, Tyetyerev és Besszemenov kimért, de belső erőtől feszülő párharcát, Nyil szavainak energikusan robbanó erejét halljuk. Mindez együtt egy, csak erre a darabra jellemző zenekari zengést eredményez. A "zenekari tagok" - Tyetyerev szavai szerint - még csak készülnek rá, hogy fortisszimo játsszanak. A "zenekar" összetétele még nem teljes. Egészen más az csszhangzás, más a "hangszerelés" Gorkij Ellenségek cimü színdarabjában. Ebben a darabban már hallatszik a fortisszimo. Az osztályellenség itt már sokkal leplezetlenebb, sokkal energikusabb hangon beszél.

Emlékezzünk csak, milyen tiszta zenei ragyogással és fokozódó feszültséggel kezdődik Gogol Revizora.

"Polgármester« Azért hivtam önöket,uraim, hogy kellemetlen hirt közöljek: revizor jön hozzánk.

Ammosz Fjodorovics: Hogyhogy revizor?

Polgármester: Revizor Pétervárról, inkognitóban. S ráadásul titkos utasítással,

Ammosz Pjedorovics» Nesze neked!

Artyemij Pillppovics: Ha eddig nem volt gondunk, hát majd lesz!

Luka Lukics: Úristen! és ráadásul titkos utasítással". x/

Hevesi Sándor fordítása.- 128 -