Popov, Alekszej: Színház és rendező - Korszerű színház 26-27. (Budapest, 1961)
A tömörség a tehetség édestestvére
megteremt, az előadás feltétlenül szükséges részévé válik és nemhogy nem teszi az előadást nehézkessé, hanem éppen ellenkezőleg a legfontosabb gondolatokat tárja fel benne. Az összhang és a teljesség fogalma elszakíthatatlan kapcsolatban áll a pontosság, a tömörség és a szabatosság fogalmával. Â művészileg tökéletes alkotásban sohasem lehetnek fölösleges jelenetek. Ez törvény! Törvény a művészet minden ágában. Amikor Rodint, a hires szobrászt, egyszer megkérdezték, mi művészetének lényege, igy válaszolt: "Fogom a márványt és minden feleslegeset levések róla". Van-e alapunk rá nekünk, rendezőknek, hogy rendezői nyelvünk '-ifejezőeszközeinek szabatosságával büszkélkedjünk? Megtanultuk-e már színdarabjainkban "levésni mindazt, ami fölösleges"? Eléggé elsajátitottuk-e azt a meglehetősen egyszerűen hangzó, de könyörtelen és kérlelhetetlen igazságot, hogy ha egy már kidolgozott jelenet, szünetet vagy közjátékot ki lehet hagyni az előadásból anélkül, hogy az megártana az előadás mondanivalójának, a cselekményben kifejeződő alapgondolatnak, akkor azt ki kell hagyni.még akkor is, ha »Agyon sok munkát fordítottunk a kidolgozására? Ez az önkorlátozás, a rendezői nyelvnek ez a tömörítése nem egyszerű. A műalkotás általános művészi feladatai ugyanis gyakran kerülnek ellentétbe egyes sikeres részletekkel. Az egész érdeke pedig határozottéin megkívánja a fölösleges részletek eltávolítását, a szükségtelen jelenetek kihagyásét. Milyen gyakran előfordul, hogy éppen egy Ilyen fölösleges részletjelenetnek a megoldása sikerül a legjobban! Ilyenkor a művész saját lelkiismeretével kerül szembe. Hallgassuk csak meg mégegyszer Repint: "Két esztendőn keresztül sajnáltam egy figurát, mégis boldog voltam, mikor végre megsemmisítettem. Számomra most befejezett a kép". "Most érzem minden túlzás és erőltetettség nélkül az egész kompozíció teljességét, a jelenet harmóniáját".3^ X// Repin: Levelek Írókhoz és Irodalmárokhoz. Xszkussztvo, 1950. 80. és 81. oldal. /Levél Szuvorlnhoz 1891. december 3,- oroszul/ 107 -
