Wolf, Friedrich: Az időszerű színházról - Korszerű színház 25. (Budapest, 1961)

Saját darabjaimhoz

homokokat egyéni becsvágy fUti. Ismerünk egy nagyobb pél­dát is ehhez a problémához, hogy hol kell végződnie a drá­mairó számára a történelmi naturalizmusnak és hol kezdődik a történelmi igazság: Julius Caesar meggyilkolását, a római "demokrácia" alkonyát, illetve azt a módot, ahogyan Shakes­peare ezt a sorsdöntő történelmi napot megformálta. Livius római történetíróval összehasonlitva Shakespeare római drá­mái teli vannak történelmi pontatlanságokkal. A legkiugróbb közöttük épp Caesar meggyilkolásának jelenete a Capitoliu­­mon. "Történelmileg" Brutus egyáltalán nem is jelent meg a Capitoliumon, hanem odahaza várta be a dolgok kimenetelét: Shakespeare azonban, híven a dráma törvényeihez és a poli­tikai helyzetben rejlő történelmi igazsághoz, ebben a zse­niális jelenetben még egyszer szembeállította egymással Caesart és Brutust, a két ellentétes tábor nagy képviselő­it. Egészen másképp módosította Goethe a pragmatikát a Götz von Berlichingenben: szabadsághőst csinált ebből a "nyomo­rúságos fickóból" - ahogy Marx Lassailé-lai*^ való vitájá­ban nevezte. Götz alakján keresztül helyesen mutatott ugyan rá a "lovagi", a "fentről jövő" forradalomra, de Götz ha­talmas korának igazi ábrázolásáig, a német parasztháború művészi megformálásáig nem jutott el. Az a két-három kis jelenet, amelyekben rabló és fosztogató parasztokat és ci­gányokat ábrázol, teljes egészében belül marad Luther stí­lusán és ideológiáján, amely szerint a lázadó parasztokkal banditákként és rablókként kell elbánni. Goethe a Götzben a történelmet egy lényeges pontján meghamisította - Shakes­peare a Julius Caesarban sűrítette és a néző számára vilá­gossá tette. Laesalle a maga Franz von Sicklngenlében és ^ Ferdinand Lassalle /1825-1864/ német szociáldemok­rata vezető, számos, később végzetessé váló oppor­tunista tanítás az o nevéhez fűződik; Marx "porosz királyi szociálistának" nevezte. Az alábbiakban említett Franz von Slcklngen cimü történelmi drá­máját 1859-ben irta.- 86 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom