Wolf, Friedrich: Az időszerű színházról - Korszerű színház 25. (Budapest, 1961)
A színháztörténethez
Az Elektrában az ember már középen áll,a azinpad előterében. Vérbosszú és emberáldozat, eleddig az istenség jogai,most az egész nép előtt kerülnek megvitatásra. Mi azonban manapság gyáván, ezernyi csürés-csavarással igyekszünk kibújni az elől,hogy Hitlernek és cimboráinak tömeggyilkosságát, a náci barbárság történelmi perét vagy akár a gyilkos 218. § szőkébb társadalmi prob lémáj átX// a szinpadra engedjük! Akkoriban,több mint kétezer évvel ezelőtt, Szophoklész darabjainak pörölycsapására az ókor barbár fundamentumai minden eresztékükben recsegtek-ropogtak! Már hallom az ellenvetést: igaz, ezek harci darabok voltak, de tárgyuk legendás volt, nem időszerű és időhöz kötött,hanem "örök"! Akkor hát idézzük meg e kor egy másik klasszikus drámaíróját! Az első nagy vigjátékiró, Arisztophanész, darabjaival Athén napi küzdelmeinek kellős közepébe ugrik fejest. A Lovagok közvetlenül a demagóg Kleon ellen fordul, a Felhők a szofisták ellen, a Darazsak az attikai törvénykezési eljárás ellen; végül pedig a halhatatlan Lüszisztraté már akkor a nők darabjának tekinthető; az ő merész és szellemes békeharcukat ábrázolja, amelynek során a fiatal athéni és spártai nők nagyszabású házassági sztrájkban tagadták meg ágyukat férjüktől. Épp a Lüszisztraté » amely időszámításunk előtt 412-ben, közvetlenül az athéniek sziciliai hóditóhadjáratának kudarca után keletkezett, tele van tűzdelve szatirikus polémiával meghatározott kortársak ellen /helyenként ráadásul spártai dialektusban/; de éppoly mértékben itatja át az alapvető és - ha úgy tetszik - felettébb modern problematika; amennyiben a pénz és a háború összefüggését göngyölíti X// A 218. § a magzatelhajtást büntette s természetesen elsősorban a proletariátus asszonyait sújtotta rendkívüli mértékben. Wolf ez ellen irta hatalmas feltűnést kiváltó darabját, a később emlitett Ciankálit /Zyankali, 1929/. 17 -
