Rolland, Romain: A nép színháza - Korszerű színház 24. (Budapest, 1961)

II. rész: Az új színház

Őré try/47 7 aki gglf&L g ttBÍrfl oimti miivé ban érdekesen vázol fel egy uj színházat és kisméretű, szellemesen érzelmes művészetét igyekszik összeegyeztetni kora demokratikus törekvéseivel, nagyon értelmesen mutat rá az építészeti és a drámai formák közötti szükségszerű összefüggésekre. A muzsikusok ismerik ezeket a sorokat; hasznos lesz, ha az irodalmároknak is figyelmébe ajánljuk.

"Miért van az, hogy a színházból kijövet oly gyakran halljuk: "Jaj, hogy unatkoztam!" Az ok nem mindig az, hogy a darab unalmas vagy a színészek rosszul játszottak, noha az unalmat mindig e tényezők rovására Írják; a fő ok abban rejlik, hogy ritkán tapasztalunk egységet a színjáték öszszetevői, azaz a helyiség, az előadott darab és a kivitel módja között... Legyen a színházterem, nem bánom, hatalmas; de akkor legyen lenyűgöző a szimfónia is és ne tetszelegjen önmaga előtt finom, halk kis magánszámokkal. Ha túl gyakran állítanak szembe rejtvényekkel, hamarosan unatkozni fogok. Itt csak nagy vonásokra, nagy tömbökre van szükség; mindazt, amit látni és hallani csak közelről lehet, ki kell küszöbölni... Ha szerelmi kalandokról, úgynevezett bonyodalmas darabokról, falusi vagy családi témákról van szó, az efféle igazságokat a színészek csak ezernyi részlet^élré-k, ezernyi arcjáték segítségével tudják kifejezni; és ugyanígy: az arányaiban fel nem nagyított cselekmény erkölcsi részleteinek igazságát a zeneszerző csak a forte és a piano közti ezer árnyalat, ezernyi cifrázat, rövid hang, trilla, dobpergés, pizzicato, arpeggio révén képes visszaadni; márpedig ezek a kis segédeszközök, amelyek rendes keretben oly értékesek, nagy teramban megsemmisülnek..

/ú" André-Ernest-iáodeste Grótry /1741-1813/ neves fran^ oia zeneszerző; főleg a Comédie Italienne számára irt vigopsrái arattak nagy sikert könnyed, dallamos, Ízléses muzsikájukkal. Rolland említette elmé-. leti művének oime: Mémoire« ny Rasais sur la musique /1789/. - /A ford./- 58 -