Rolland, Romain: A nép színháza - Korszerű színház 24. (Budapest, 1961)

II. rész: Az új színház

nak nekik fenntartott helyeket. Azok, akik mégis odabátor­kodtak, a pénztárnál kifüggesztett árak láttán igy szóltak: "De rossz lehet ez, ha ilyen olcsó!M A legnagyobb ellenfél azonban a nép volt. Nem volt hajlandó nép lenni. Azt mondta Beaulieu-nek:- Nép vagy te magad! Vagyok olyan polgár, mint te... Hogy bepsábitsák, a színházat minden bizonnyal Polgári -z.tnháznak kellett volna keresztelni. ís itt rátapintottunk arra a mélyen rejtőző bajra, amely Párizsban romlással fenyegeti a népi művészet legjobb törekvéseit. A párizsi nép mintha elvesztette volna osz­­tályöntudatát. A fényűzés, az élvezetek és az üzlet zsírjá­ban fetrengő város demoralizáló légköre elsorvasztotta ere­jét. Hogy pontosabbak legyünk, Párizsban kétfajta nép léte­zik: az, amelyet, alighogy kilábalt a nyomorból, már magá­hoz vonz és felszív a polgárság; és az, amely legyőzötten, szerencsésebb testvéreitől elhagyatva, ott hever nyomora mélyén. Az egyik már nem akar hallani népi színházról; a másik, amelyet elcsigáz a munka és tönkretesz a fáradtság, nem tudja látogatni. A polgári politika arra irányul, hogy az egyik réteget megsemmisítse, a másikat magához asszimi­lálja. A mi politikánk, a mi kettős, művészeti és társadal­mi eszményünk az, hogy a nép e két törzsét újra összefor­­rasszuk és az egész népnek visszaadjuk osztályöntudatát. Ebben egyetértünk a szindikalista mozgalommal. Nem az a cé­lunk, hogy az egyik osztályban gyűlöletet szítsunk a másik iránt, hanem ellenkezőleg: meg akarjuk valósítani a nemzeti erők leggazdagabb harmóniáját, azt akarjuk, hogy a nemzetet alkotó valamennyi osztály - főképpen az, amelynek energiái a legegészségesebbek és a legfrissebbek maradtak - megőriz­ze érintetlenül egyéniségének sajátos Jellegét.Miköz­/42/ Roma^n Kolland-nak ez a romantikus-idealista utó­piája nagy mértékben gyökerezett a korban s számos haladó művész világnézetét befolyásolta; ugyanakkor azonban nem gátolta Rolland-t abban, hogy e müvében is ne ostorozza szenvedélyes szavakkal a burzsoázi­át mind politikai, mind társadalmi, mind kulturális szempontból. - /A ford./- 50 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom