Kerr, Walter: „A szabálytalan” drámáról. (Szemelvények) - Korszerű színház 22. (Budapest, 1961)

III. Hogy ronthatjuk el a jó mesét?

Az, hogy ílkoaikbb lelkű drámaíróink aggályosén kerülik az érintkezést az emberi élet tevékeny nyarával, nem egyszerű feledékenység. Sikeresen kivívott vérszegénységünkre különösen büszkék vagyunk. Nem meglepő, hogy nemrégiben egy színésznő-sztárunk az egyik lapnak adott Interjúban a következő meleg szavakkal nyilatkozott soronkövetkező darabjárólt

"Szerintem /a producer/ remek ember.íme egy kézirat, amiben nincs se gyilkosság, se bűntény, se Izgalmas szerelmi regény, még Igazi pszichológiai probléma sem. Pusztán az emberi szellem, az emberi problémák drámája ez."

k darab viharsebesen megbukott. Az a gyanúm, hogy ehhez a maga módján az Interjú Is hozzájárult. Legyünk jóindulatunk és hagyjuk figyelmen kívül azt a fentiekből adódó következtetést, hogy a gyilkosság, a bűn, a szerelem és a pszichológia nem tartalmaz emberi problémákat. Marad egy furcsa Ígéret a potenciális közönség számárat az Ígéret, hogy egész este semmi nem történik,ami bármiféle érdekességgel bírna. Szinte hallani lehetett, amint az anyósok országszerte sürgősen más programot csinálnak maguknak.

3. Minőségi szabászat

Jól tudjuk, hogy a közönség hálás lenne, ha darabjainkat elevenné tennők, ha az alkonyathoz Intézett, egyébként finom és megható himnuszainkba egy csipetnyi színpadi feszültséget kevernénk. Elismerjük magunkat a színházi pénztárak számadatai közt 1b. Teljesen világos, hogy a Gyilkosság rendelésre1 felszínes izgalmai minden korban

x A Gyilkosság rendelésre /Dial "M" for Murder/, amelyet nálunk az AÜaml Faluszínház mutatott be stúdióelőadásban, írederlck Knott angol lró jól szerkesztett s bizonyos társadéiönkritikát sem nélkülöző bűnügyi drámája; 1951-ben mutatták be Londonban, 1952-től egy évig ment Hév lorkban s a Szovjetunióban is előadták. -/A szerk,/- 65 -