Sz. Szántó Judit szerk.: A pantomim (Korszerű színház 77-78., Budapest, 1965)

JEAN SOUBEYRAN: BESZÉD SZAVAK NÉLKÜL - Képzelt testtechnika - A fiktiv tárgy

lazult és kinyílt kéz eltávolodik a pohártól és felol­dó mozdulatban ölti fel újra a normális alakját. - A po­hár nem létezik többé. A fiktiv tárgy csak addig létezik, ameddig a panto­mimus testével kapcsolatban áll. A kiegészítések A fiktiv tárgyakkal végzett pantomim nem jelenti az életben véghezvitt mozdulatok egyszerű naturalista visz­szaadását. Nagyon szegény művészet lenne az a művészet, amelynek nem volna hozzáfűznivalója a valósághoz • A pan­tomim cselekvéssel véghezvitt alkotás. Élővé teszi a tár­gyat, amely azáltal, hogy materiálisán nem létezik, hal­lucináció s jelenlétre tesz szert. így tehát a mimus nem is elégedhetik meg a természetes mozdulatok utánzásával; ki kell egészíteni azokat. Nem mutatja a tárgyat, hanem az illető tárggyá válik. Ha szükséges, saját keze is el­szabadul tőle, függetlenné válik, idegen és ellenséges lesz számára. Hatásos példa erre Marcel Marceau A pillan­ gó cimü Bip-pantomimja, amelyben a pillangót tartó kéz maga is pillangóvá válik, ugy, hogy látjuk, amint repül, amint remeg, azt mondhatnók, hogy vizuálisan halljuk a szárnyak halk surrogását. Itt kezdődik az alkotó pantomim szerepe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom