Sz. Szántó Judit szerk.: A pantomim (Korszerű színház 77-78., Budapest, 1965)

JEAN SOUBEYRAN: BESZÉD SZAVAK NÉLKÜL - A pantomim stílusa - AZ ELŐADÁS

Feszités éa lasités Feszités és lazitás, ez a mimus lélegzése. Könnyen kifullad az a szónok, aki nem tud lélegzeni, és vele együtt kifulladnak a hallgatók is. A pantomimus cselekvé­sének lélegzenie kell. Ahogy váltakozás a légzés (belég­zés és kilégzés), ugyanúgy váltakozás a mimus játéka is (feszités és lazitás)• A játék ritmusa az ellentétek ­nap és éj, ébrenlét és alvás, nyár és tél stb. - válta­kozásából álló élet ritmusa. Feszités és lazitás váltako­zása az emberi cselekvés alapja. Nincs feszités azt kö­vető lazitás nélkül, nincs lazitás megelőző feszités nél­kül. Feszít és és görcsös mozdulat Ezt a két fogalmat nem szabad összecserélnünk. A fe­szités ellenőrzött, tehát pozitív cselekvés, a görcsös mozdulat nem ellenőrzött, bénulás, tehát negativ. A gör­csösen mozgó mimus nem ellenőrizheti többé mozdulatait: az önmagában tunya test, fegyelem hiányában, a lélek fölé kerül. A görcsösen mozgó mimus kifárasztja a közönséget és módfelett kifárasztja önmagát. Belső feszités A lazitás ezzel szemben nem azt jelenti, hogy a mi­mus elhagyja magát, nem jelent gyengeséget. A pantomimus még a lazitásban is őrizzen belső feszítést. Ez a - még a lazitás pillanataiban is cselekvést hordozó - feszités a test középpontjában helyezkedik el. Ott gyűlik össze minden, a mimus játékán keresztül a közönségre kisugárzó, fizikai és pszichikai erő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom