Sz. Szántó Judit szerk.: A pantomim (Korszerű színház 77-78., Budapest, 1965)

JEAN SOUBEYRAN: BESZÉD SZAVAK NÉLKÜL - A drámai rögtönzés - A maszk - A pantomim magasiskolája

lülről kell irányítania, és amelybe életet kell lehelnie, mint ahogy a marionett-szinész életet lehel a bábuiba. Ezek a maszkkal végzett gyakorlatok a rögtönzés alapelveiből indulnak ki, folytatlók - és ugyanakkor magasabb fokra emelik - a drámai rögtönzés gyakorlatait. Legjobb, ha egy, a rögtönzés során már feldolgozott témára rögtönzünk most maszkban, mint ahogy a szobrász kőbe faragja az agyagmintáj át. A maszkban történő rögtönzési gyakorlatok előtt a tanítványnak meg kell ismernie ezt a maszkot, tudatosítani kell magában, és megbarátkoznia az uj helyzettel, az uj testtel, amely most a rendelkezésére áll# Életre ébredés A maszk (a maszkkal fedett pantomimust nevezzük Így) a földön fekszik, mintha egy óriás keze dobta volna oda. Élettelen, halott földtömeg, amelyből - a bibliai történet szerint - a teremtő megformálta az emberi lényt. Ez a halott tömeg hirtelen megkapja az élet szikráját. Remegés fut végig rajta, az élet lassan árad belülről kifelé. A test halott anyaga,tehetetlenségénél és súlyánál fogva, ellenállást fejt ki az őt feltámasztani akaró élettel szemben. Az egyik kéz laposan a földre helyezkedik, utána a másik, a két kar felemeli a felsőtestet, a még élettelen fej lelóg, a láb a földön fekszik. A felsőtest még jobban felemelkedik, az egyik lábat maga után huzza, a térd a földre támaszkodik, a másik láb is megmozdul, a lábfej felemelkedik, a test felemelkedik és teljesen felegyenesedik. Csak a legvégén emelkedik fel a fej is. Jegjelent a maszk. A maszk kezdi felfedezni a testét, a kezét,észreveszi aktiv funkcióját. Nyújtózik, létezik. A maszk ól. Járkál, ugrál, teli van életörömmel. Ennek az Örömnek a csúcspontján sujt le a maszkra a halál. Az élet elszáll