Sz. Szántó Judit szerk.: A pantomim (Korszerű színház 77-78., Budapest, 1965)

JEAN SOUBEYRAN: BESZÉD SZAVAK NÉLKÜL - A drámai rögtönzés - Az indulat

Állapot és indulat Az indulat hatást gyakorol az emberi lényre, amely meghatározott állapotban van. Ez az Indulat egy külső elem, valamilyen esemény következtében veszi birtokába az embert. Âz emberre egy meghatározott állapotában ható, meghatározott esemény, meghatározott indulatot vált ki. Az indulat lényege összefügg az ennek az indulatnak alávetett ember állapotával és összefügg az indulatot kiváltó eseménnyel is. Az ember és e pillanatnyi állapota közötti viszonynak három fai táj a van: az ember harcol az állapota ellen, elviseli azt, vagy megváltoztatja• Mindhárom esetben cselekvésről van szó. Munkánkban tehát négy elemünk van: állapot - cselekvés - esemény - indulat. A következő témát adom fel: várok valakire. A találka időpontja elmúlt. Hirtelen mintha meglátnám azt, akit várok. Az alak közeledik, megnő - valaki más az - csalódós. Elemeink: állapot - egyedüllét; cselekvés - várakozás; esemény - megérkezés*E körül a három elem körül születik majd meg az indulat, kifejlődik, kiszélesedik, átalakul és eltűnik. Helyzetelemzés. - Az ember egyedül van, állapota az egyedüllét. Minthogy azonban vár valakire, a várakozás által harcol az egyedüllét ellen. Ez a várakozás indulattá válik, ez az indulat határozza meg a várakozás ritmusát. Röviddel a találkozó előtt a várakozás türelmetlenséggé lesz. Az indulat szétrobbantja az időt, fiktiv időt teremt, amely gyorsabban múlik, mint a valóságos idő. Amikor a várt pillanat megérkezik, az indulat visszatartja az időt, hogy meghosszabbítsa a várakozást, a reményt - öntudatlanul védekezve az ellen, hogy a találkozó pillanata elmúlhat. Szorongó érzés fog el bennünket, mert látjuk, hogy az óramutatók kérlelhetetlenül haladnak előre és a találkozó órája talán már a múlté. A várakozás türelmetlenséggé válik és félelemmé, az indulat görbéje, mint a lázgörbe, állandóan emelkedik, szabálytalan lesz,