Sz. Szántó Judit szerk.: A pantomim (Korszerű színház 77-78., Budapest, 1965)

JEAN SOUBEYRAN: BESZÉD SZAVAK NÉLKÜL - Képzelt testtechnika - A felületek

rencsétlen tanulótársukat, és tudják, hogy mlndannyioknak meg kell majd küzdeniük ezzel az ördögi fallal. Olyasmi ez, mint amikor az akrobataiskolában - bajtársai szeme láttára - a kezdő először kisérli meg a szaltót. Valójában most találkozik először a fiktiv tárgy nehézségeivel. Vagy átdöfi térdével a két kezével teremtett falat, súrolja a könyökével, öntudatlanul engedi, hogy a fal keresztülhatoljon a testén, mintha négy dimenziós falról lenne szó, vagy hirtelen a négy falon belül találja magát. Az is előfordul, hogy a tömb, amelynek felülete a gyakorlat kezdetén két négyzetméter volt, a végén ennek kétszeresét öleli fel, mint a léggömb, amelyet felfújnak. Honnan ezek a hibák?A felület esetében nem lehetünk eléggé elővigyázatosak. A két kéz, csakis a két kéz rendelkezik azzal a funkcióval, hogy megmutassa ezt a felületet. A test, amennyire csak lehetséges, tartsa magát távol tőle, mintha a felület félelemmel töltené el. A test távolmaradása következtében a mozdulat ugyanakkor megnő. Miközben a test elfelé törekszik a faltól, minden izom készen áll a fal létének a bizonyítására. Dolgozik és figyel ezalatt az értelem, megparancsolja, hogy a két kéz ragadja meg ezt a sarkot és váljék szilárd ponttá a térben, miközben a két lábfej, egyik a másik után, óvatosan előrelép és ily módon az egész testet a tömb másik oldalára viszi. így az önmagában láthatatlan tömb a pantomimus szabatosan dolgozó keze következtében anyagot és formát nyert. Az akarat, a pantomimus lelki és testi felkészültsége kisugárzik a nézőre - a tárgy jelen van, megszületett a pantomimus és önmaga között vivott harcból. Az objektumot a mozdulat teremtette - mint megfordítva is, a mozdulatot az objektum. A pantomimus megteremtette objektum megteremti a pantomimust. Ebben a gyakorlatban a pantomimus teremtette meg a drámai játékteret, vagyis a négy falat - a falak ott állnak a színpadon.