Sz. Szántó Judit szerk.: A pantomim (Korszerű színház 77-78., Budapest, 1965)

JEAN SOUBEYRAN: BESZÉD SZAVAK NÉLKÜL - Képzelt testtechnika - A felületek

A szilárd sik a térben Vegyük ismét azt a példát, amikor a két kéz a falat felülről lezáró vízszintes felületen nyugszik* Kíváncsi lettem, most át akarok nézni a falon, hogy meglássam, mi van a másik oldalon. Ha a fal szemmagasságnál magasabb, lábujjhegyre kell állnom, miközben két kezemmel a falra támaszkodom, vagyis néhány centiméterrel megnövelem magam. Eközben természetesen a fal nem válhat magasabbá* A fiktiv falra támaszkodó két kezemnek ugyanabban a szilárd térbeli magasságban kell maradnia. Ebből következik, hogy a fal magasságát mutató kéznek a test emelkedése közben, ezzel arányosan, azonnal süllyednie kell* Ez a térbeli szilárd pont törvénye. Ebben az esetben a tenyér ez a szilárd pont, a test pedig a két kézhez viszonyítva változtatja a helyzetét. Azzal, hogy a pantomimus figyelembe veszi ezt a törvényt, alkotó lehetőség nyílik számára, hogy akarata szerint teremtsen 3zilárd pontet a térben. Az oldalsó szilárd sik Kíváncsisága most arra bírja a pantomimust, hogy a fal oldalsó peremén - amely lehet például utcasarok - kikukucskáljon. A két kéz egyszerre megfogja a falperemet, a pantomimus előrehelyezi a lábát, a tekintet előrehuzza a testet és aztán - megintcsak a fejjel követve - az egész test előrenyúlik, miközben a kéz szorosan fogja a falperem pontját, tehát - arányosan az előretolt testtel - hátra kell húzódnia (IX. rajz). Aztán visszatérek a fal mögötti helyemre, közben a két kezem elengedi a falperemet, amely a néző számára a térben ugyanazon a helyen maradt. A mozgás lerögzitése (a fallal szembenállva, a jobb falperemnél nézek ki)i