Popov, Alekszej: A színjáték művészete - Korszerű színház 18-19. (Budapest, 1960)

A díszlettervező

tünk. A torony és a templom kupolája még központi helyet foglal el, a tetőréezlet pedig alárendelt szerepet Játszik.

A szin egész előterében fenyők koronái emelkednek.Az égbolt megoldása ugyanolyan festői,mint a tengerpart-Jelenetben, de tónusa több életörömet tükröz, mint az előző két képben. Egészben vére a kép ismét nagyon festői hatást keltett!- Tetszik nekem - szólt Sztaniyszlavszkij - Jó dolog, hogy a szerző és Szudakov áttették a cselekményt ide a toronyba, A Jelenetet, úgy, ahogy a szerző megirta - a téren, kocsikkal -, képtelenség eljátszani.Nekem tetszik a jelenet képe. De hol játsszák a színészek a jelenetet az amerikaival? Itt, a toronyban nem férnek el."+

A rendezők és a díszlettervező közös munkájának leírásából megtudjuk, hogy a partizánok jelenete az amerikai katonával a szerző elgondolása szerint eredetileg a téren, a parasztszekerek között folyt le. Vitán felül áll, hogy mennyit nyert ez a jelenet azzal, hogy a szekerekről áthelyezték a tetőre.

Utána azt olvassuk, mennyire nyugtalanította Sztanyiszlavszkijt a problémás hol bonyolódhat le a tömegjelenet az amerikai katonával, ha a rendezőnek csupán a harangtorony lapja áll rendelkezésére? Ebből született a rendezői megoldás végleges változata, amelyben a harangtorony elkerül a színpad középpontjából, a fő játéktér pedig a templom teteje lesz, s itt valósította meg a rendezés a Művész Színház előadásának egyik legjobb tömegjelenetét.

Jellemző a lángeszű rendező alkotó gondolkodásmódjára, hogy a technikai feltételek /tér, beállítási lehetőségek/ gondja nála egybekapc soiódik az egész kép művészi-festői formájának átfogásával.

+N. Gorcsakov: Sztanyiszlavszkij rendez. 479. oldal- 95 -